A biztonságos növekedés költségvetését fogadják el

Ez a költségvetés a mostani kormányzati ciklus első büdzséje. Mennyire alapozza meg a mostani törvény azt, hogy a következő években is tartható legyen a négy százalék feletti növekedés?

A jövő évi költségvetés a növekedésre összpontosít, de nem adja fel a pénzügyi stabilitást. A parlamenti vita során több mint 800 ellenzéki javaslatot és további 200 kormánypárti, illetve bizottsági módosítót tárgyaltunk, és jó párat el is fogadtunk. Ugyanakkor a módosító javaslatok elfogadása után is sikerült megőrizni a költségvetés karakterét, ez a büdzsé a biztonságnak, a családok támogatásának, a teljes foglalkoztatás és a biztonságos növekedés fenntartásának költségvetése lesz. Magasabb biztonsági tartalékot terveztünk, nagyobb a mozgástér, ami lehetőséget ad arra, hogy ha év közben bármilyen okból intézkedésre lenne szükség, akkor azt finanszírozni tudjuk.

Milyen kihívásokra gondoltak

a tartalékoláskor?

A jövő év egyik legnagyobb külső kihívása a világgazdaságban kitört kereskedelmi háború. Vita van az Egyesült Államok és Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió között, s újabb lépések, válaszlépések és viszontválaszok következhetnek, és ebbe most már Oroszország is bekapcsolódott. Márpedig a magyar gazdaság mélyen integrálódott a világgazdaságba, 100 milliárd euró fölötti az exportunk. Kivitelünk 80 százaléka továbbra is az EU-ba tart, az unió mellett pedig a második legnagyobb befektetési partnerünk az USA.

A nemzetközi pénzpiacok mozgása, a forint árfolyamának elmozdulása is indokolhatja az óvatosságot?

A forint árfolyamának változása lényegében egyenlegsemleges a költségvetésre, hiszen ahol többet költünk kiadási oldalon, azzal szemben – pont az infláció, a fogyasztói árak emelkedése miatt – a bevételi oldalon a fogyasztási adó típusú bevételek is növekedni fognak. Nem számolunk azzal, hogy pusztán a forint árfolyamának változása miatt át kellene szabnunk a költségvetést. Az elmúlt napokban ráadásul enyhe erősödés volt a forintpiacon, visszakorrigált az árfolyam. Természetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy az a nyugodt időszak, amely 305–315 forint között tartotta a forint árfolyamát, véget ért: kamatemelési ciklust kezdett a Fed, az EKB visszavonja a mennyiségi lazítás elemeit – árfolyamszempontból érzékenyebb időszak következik, amikor a körülményekre válaszolva a forint is új egyensúlyi szintet keres.

A tartalék a hiánycél elérésében is segíthet, mankót adva abban az esetben, ha nem jönnek be

a számítások?

Arra készülünk, hogy a hiány 1,8 százalék lesz, s ettől nem fog eltérni a költségvetés. Ennél sokkal hullámzóbb gazdasági teljesítmény mellett, három választással megterhelve is tartani tudtuk például 2014-ben az eredeti terveket, a hiány még alacsonyabb is lett a tervezettnél. Volt olyan év – 2017-ben –, amikor az előző évhez képest valóban emelkedett a hiány, de akkor is az előzetes terveken belül maradtunk, és 2 százalék alatti szinten tudtuk tartani a mértékét. Mindezt úgy, hogy közben az Eximbank elszámolása körüli vita ellenére sikerült csökkentenünk az államadósság szintjét, amit nagyobb lépésnek tartok, mint a megengedett szinteken belüli hiány további csökkenését. A kormány továbbra is pénzügyi horgonynak tekinti a hiány- és az adósságcsökkenést, az összes többi intézkedés ezt követi.

Az adósságcsökkentésben és -finanszírozásban egyes vélemények szerint segíthetne, ha a kabinet módosítana az EU-támogatások kifizetési rendjén, és csökkentené az előfinanszírozás mértékét. Erről mi a véleménye?

Az uniós források felhasználásának ütemét nem kell visszafogni. Azon ugyanakkor el lehet gondolkodni, hogy a várhatóan emelkedő hozamkörnyezetben érdemes-e az előfinanszírozást ilyen ütemben folytatni, hiszen ennek forrását az állam az állampapírpiacon kibocsátott kötvényekből biztosítja. Miután az adósságcsökkentés is fontos szempont, az elmúlt hetekben felértékelődött annak a súlya, hogy miként alakul a költségvetés pénzforgalmi hiánya. Épp ezért olyan módosításokat mérlegelünk, amelyek nem lassítják a kifizetések ütemét, ugyanakkor jobban ösztönzik a vállalkozásokat, hogy a támogatott beruházásokat mihamarabb elkezdjék. Emellett pedig az állami EU-források felhasználásánál a kincstárnak hangsúlyosabb szerepet kívánunk adni.

Az adósságfinanszírozáshoz visszatérve, mennyire alakulhat át az állampapírok kibocsátása?

A hozamemelkedés általánosnak mondható a feltörekvő piacokon, e tekintetben tehát nem látszik drasztikusnak a különbség a hazai és a térségben látott hozamváltozások között, annak ellenére, hogy a magyar jegybank kamatpolitikája eltér a régiós országokétól. A helyzet nem indokol semmilyen azonnali lépést az Államadósság Kezelő Központ részéről az eredetileg megfogalmazott kibocsátási program mentén, ugyanakkor az abban foglaltakat rugalmasan alkalmazva dolgozik az ÁKK. A magyar papírok a jelenlegi hozamszinteken is vonzók. Előretekintve, most kifizetődő lehet, hogy az elmúlt években nagy hangsúlyt helyeztünk az államadósság belső, lakossági finanszírozására, az állampapírok iránti hazai kereslet jelentős.

Az elmúlt napokban a Nemzeti Versenyképességi Tanács elé számos javaslat érkezett, amelyek megvalósításának költségvetési hatásai is lehetnek. Ezt hogyan lehet összeegyeztetni a büdzsé elfogadásával?

A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjai számos javaslatot, ötletet vetettek fel az elmúlt hónapokban, ezek mellett pedig ismerjük különböző testületek javaslatait, elég talán csak az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) 17 pontos programjára vagy a Német–Magyar Kereskedelmi Kamara (DUIHK) konjuktúrajelentésében megfogalmazott felvetésekre utalnom. Most három, teljesen eltérő módon felépített javaslatcsomag érkezett közel egy időben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a javaslatában a vállalkozók véleményét összegyűjtve tesz javaslatokat. Érthetően ez egy vállalkozói szemszögből készült, az üzleti környezet helyzetét felmérő anyag. A Magyar Nemzeti Bank áttekintő módon igyekszik megfogalmazni, hogy mire is volna szükség a versenyképesség javításához. Az anyagban nagyon konkrét javaslatok mellett számos általános felvetés is van. A tankötelezettség korhatárának felemelése például konkrét MNB-ajánlás, míg az a pont, hogy korszerűsíteni kell a hazai vasúti járműparkot, nehezen számszerűsíthető világos cél nélkül. A konkrét tartalommal való megtöltést a jegybank is további kormányzati szintű egyeztetésektől, vitáktól reméli. Elkészült közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatcsomagja is, a tárca olyan anyagot tett az asztalra, amely már az is mert kormányzati célokkal igyekszik harmonizálni a megfogalmazott javaslatokat. A feladat adott: nyár végéig a rendelkezésre álló javaslatokat áttekintve egységes javaslatcsomagot kell a kormány számára összeállítanunk. Nagyon fontos lesz, hogy a hangsúlyokat hova tesszük. A tárgyalások után prioritásként kezelt területek fejlesztési igényeinek költségvetési forrásait pedig biztosítani kell, ezért – ha szükséges – a költségvetést is módosítani kell. A kormányzati ciklus egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célja a versenyképesség, a termelékenység és a hatékonyságnövelés biztosítása – a költségvetés csak ennek a célrendszernek a technikai kiszolgálója.

A költségvetéssel párhuzamosan az adótörvényekről is szavaz pénteken a Ház. Ezek körében igen erős hullámokat ver a cafeteria-rendszer drasztikusnak mondható átalakítása. Ellentétes véleményeket lehetett hallani. Mi várható most és a közeljövőben?

Azt a vélekedést el kellett fogadni, hogy a cafeteria­le­he­tő­­ségek rendkívül széttagolt ked­­vezményrendszerének egyszerűsítésére van szükség.

A kormány úgy ítélte meg, hogy a dolgozók munkakörülményeinek javítását szolgáló lehetőségek közül a kikapcsolódás, az aktív pihenés elősegítése olyan cél lehet, amely segíti egy másik gazdaságpolitikai cél, a húzóágazattá váló turizmus fejlesztését és másodlagosan az ágazatból származó költségvetési bevételek jelentős mértékű növekedését. A szavazásig nem merült fel olyan új, hangsúlyos szempont, amely a kormány kiinduló javaslatát érdemben módosítaná. Ugyanakkor tovább vizsgáljuk, hogy a hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás elősegítése érdekében szükséges-e további kedvezmények fenntartása, bevezetése – a biztosításokra, az egészség- és nyugdíjpénztárakra gondolok elsődlegesen. Itt nem biztos, hogy a cafeteria, hanem például a személyi jövedelemadóban elérhető kedvezmények kibővítése lehet megoldás. Idén ősszel, az EU-jogszabályok időközben szükségessé váló átültetése miatt valószínű, hogy lesz még egy kisebb adócsomag, így lesz még mód arra, hogy konszenzus esetén változtassunk.

Adóoldalon a másik aktuális – bár nem a 2019-es költségvetést közvetlenül érintő – kérdés, hogy az új lakások építésének kedvezményes, 5 százalékos áfája megszűnik. Emellett jól hallható, hogy

a kormányzat a használt lakások vásárlását, felújítását kívánja támogatni. Mit lehet tudni?

A lakáspiacnak is vannak törvényszerűségei. Fontos az új lakások építése, de ez csak egy eleme a lakáshoz jutásnak. A magyar polgárok több mint 90 százaléka első lakásként nem új lakásba költözik, hanem használtba, ráadásul a magánszemélyek közötti adásvételben nem is tudunk áfáról beszélni, az illetékszabályok pedig kedvezőnek mondhatók. A lakásmobilitásban tehát kiemelt szerep jut a használt lakásoknak. Nem titok, hogy például a kidolgozás alatt álló Modern falu program keretében olyan – akár új, akár használt lakásokhoz kapcsolódó – támogatásokat tervezünk, amelyek a vidéki települések népességmegtartó erejét erősítik. Ami az új lakások áfatámogatását illeti, azt négy évre ígértük, de a kedvezményes kulcs megszüntetése nem jelenti az egyéb támogatások megszüntetését. Ezek a pluszkedvezmények fenntartják majd a lakásépítési kedvet és segítik a lakáshoz jutni kívánókat – gondoljunk csak a CSOK-ra. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kedvezményes áfa 2019. december 31-ig él, az még majdnem másfél év.

Korábban arról is beszélt, hogy

a kormányzat intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy

az építőiparban fellépő kapacitáshiányt mérsékeljék, hiszen sokak szerint ez is az egyik oka annak, hogy a kedvezményes áfából

a lakásvásárlók lényegében

semmit nem éreznek. Vannak

már konkrét tervek?

Lakáspiaci jelentések szerint Budapesten, sőt némely nagyobb vidéki városban az ingatlanok jelentősen túlárazottak. Talán ezért is érdemes korrigálni a lakásépítési ütemen, hiszen látható, hogy nem áll rendelkezésre az építőipari munkák elvégzéséhez szükséges kapacitás. Ez pedig az árak emelkedése mellett a minőség romlását is előrevetíti, ami senkinek nem lehet érdeke. A kormányzat azon túl, hogy támogatási programokat dolgoz ki a kapacitáshiány csökkentésére, új munkaerő becsatornázására, azzal is segíteni tud, hogy ösztönzi a technológiaváltást. A Pénzügyminisztériumban elkészült egy áttekintés arról, hogy miként lehet a már korábban eldöntött – állami forrásokból megvalósuló – beruházások ütemezését időben megnyújtani. Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt másfél évben meghozott döntések közül melyek azok a beruházások, amelyek előkészítése lehetővé teszi, hogy csak 2019-ben vagy 2020-ban kezdjünk neki. Így egy egyenletesebb ágazati, a kapacitásbővítéssel párhuzamos fejlesztési programot tudunk megvalósítani.

Más területek remélhetnek kedvezményes áfát?

Általános áfakulcs­csökken­tés­sel nem számolunk, tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy a fogyasztási típusú adókon keresztül szedjük be a közösségi kiadásokhoz – oktatás, egészségügy, közbiztonság – szükséges bevételt, s így a munkát terhelő adók alacsony szintjével teremtünk polgár- és vállalkozásbarát gazdasági környezetet. További komolyabb kivételekre sincs szükség: a meghatározó alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulccsal adóznak. Ugyanakkor a következő két-három évben lehetnek olyan további szolgáltatások, amelyeknél érdemes az ágazati növekedést segíteni – ilyen volt például az internetáfával támogatott informatikai iparág vagy a már előbb említett idegenforgalom és vendéglátás. Hasonló támogató döntések a jövőben is születhetnek.

Az adórendszer kapcsán az egyszerűsítés, az ügyek elektronizálása terén épp a napokban léptek nagyot az online számlázással. Hogyan értékelik az átállást?

Az első adatok biztatók: két héttel az indulás után már egymillió felett van az online kiállított számlák száma, amire a NAV automatikusan rálát. Ehhez képest 60-70 ezer azon számlák száma, amelyeket hagyományos módon, kézzel állítottak ki, s később regisztrálják a felületen. Ez időigényesebb, de a lehetőség adott a felhasználóknak. Ugyanakkor azzal számolunk, hogy a hónap végére a kézzel kiállított számlák száma drasztikusan csökkenni fog – nem kis részben annak köszönhetően, hogy a vállalkozások megtapasztalták, hogy az online számlázás sokkal egyszerűbb, mint eredetileg gondolták volna. Ha pedig az online számlakiállítás még inkább előtérbe kerül, el lehet gondolkodni a további lépéseken. A cél az egyszerűsítés, a papírmentes adózás kialakítása. El tudom képzelni, hogy a jövőben például az elektronikus – mondjuk bankkártyás vagy épp a jövőre induló azonnali fizetéses – tranzakciók esetében maga a tranzakció regisztrálása elegendő lesz a fizetés igazolásához. Az egyik általam is megfogalmazott cél, hogy a NAV-ot papírmentes intézménnyé fejlesszük. Ennek az ügyfelek is hasznát látják majd, mert egyre több dolgot tudnak egyszerűbben, otthonról vagy telephelyről online elvégezni. Egyik célunk, hogy a személyi jövedelemadó után rövidesen az ezt igénylő vállalkozások áfabevallását is el tudja majd készíteni az adóhivatal. De most még ne szaladjunk ennyire előre, az online számlázás tesztidőszakában vagyunk, a hivatal ugyanakkor augusztustól már figyelmeztetni fogja a vállalkozókat, akik nem felelnek meg az online számlázás kritériumainak.