A fiatalok szeretik igazán a Balatont
Az elmúlt öt évben 13 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek nincs lehetőségük nyaralni: idén a válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervez nyaralást – derül ki a Budapest Bank megbízásából évről évre elvégzett felmérés adataiból. A pihenni indulók átlagosan nyolc napra utaznak el. Az üdülésre szánt pénz tavalyhoz képest átlagosan 15 ezer forinttal, 162 ezer forintra nőtt, azaz éjszakánként és személyenként megközelítőleg 9300 forint kiadást terveznek a megkérdezettek. Az átlagadat növekedése részben annak következménye, hogy 2017-hez képest 5 százalékponttal csökkent a maximum 50 ezer forintos keretből gazdálkodók száma, és körülbelül ugyanennyivel nőtt a 200 ezer forint feletti büdzsével rendelkezők aránya. Az utazást továbbra is elsősorban félretett pénzből finanszírozzák a nyaralók (77 százalék), amelyet az aktuális havi bevételekkel (36 százalék) és a cafeteriakerettel (20 százalék) egészítenek ki.
A vakációzók fele a főszezonban, júliusban és augusztusban utazik, 10 százalék pedig szeptemberre időzíti éves pihenését. A magyarok több mint kétharmada belföldön is nyaral, s körülbelül egyharmad azok aránya, akik külföldre is eljutnak. A hazai úti célok között nagyot nőtt a Balatonon kívüli üdülőhelyek népszerűsége: idén 54 százalék választ ilyen helyet, ami csaknem 10 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest. A Balaton elsősorban a fiatalok között népszerű, a 18–29 éves korosztály közel fele tölt itt hosszabb-rövidebb időt a nyáron. Az utazók életkorának előrehaladtával azonban fokozatosan csökken a magyar tenger vonzereje: az 50–75 éveseknek már csak negyede mondta, hogy a Balatont választja nyaralása helyszínéül. A 30 éven felüli válaszadók jobban kedvelik az egyéb hazai úti célokat: majdnem 60 százalékuk választja a belföldi turizmus ezen formáját.
A külföldre utazók (35 százalék) közül közel ugyanannyian választanak európai tengerpartot (18 százalék), illetve más európai helyet (16 százalék) pihenésük helyszínéül. Európán kívülre csak az utazók 5 százaléka megy.
A döntő többség (80 százalék) a nyaralást maga szervezi, 15 százalék pedig az utazási irodák ajánlatai közül választ. A nyaralók zöme az autózást részesíti előnyben az utazás során (72 százalék), csaknem ötödük ül vonatra vagy autóbuszra, 16 százalékuk repülővel utazik.
Bár még mindig jellemző a magyarokra a készpénz előnyben részesítése, legyen szó akár a szállás kifizetéséről, akár a belépőjegyek vagy az étkezés árának kiegyenlítéséről, az elmúlt öt évben fokozatosan nőtt a bankkártyás fizetések aránya. Míg 2014-ben szinte mindenért (92 százalék) készpénzzel fizettek az utazók, idén 84 százalékuk tesz így. A felmérés készítői szerint a készpénzforgalom csökkenése felé mutató jel, hogy a válaszadók negyede ahol csak tud, bankkártyával fizet.
Nem érdemes kockáztatni
Jóllehet a válaszadók negyedét érte már valamilyen kellemetlenség – elsősorban betegség, baleset, értéktárgyak elvesztése vagy ellopása – az utazása során, a magyarok fele nem szokott külön utas- vagy baleset-biztosítást kötni nyaralás előtt. Banki termékhez, szolgáltatáshoz járó biztosítása is csak a megkérdezettek harmadának van. Akit azonban már ért valamilyen kár a nyaraláson, az tudja, mennyire el tudja rontani a pihenést egy váratlan esemény, s jobban fel is készül rá: 82 százalékuk köt külön biztosítást. | VG
