Felívelőben az élelmiszeripar

Az élelmiszeripari termelés nemzetgazdasági fontosságát jelzi, hogy a teljes feldolgozóipari teljesítménynek több mint a tizedét adja (statisztikailag az élelmiszerek, az italok és a dohánytermékek gyártása tartozik ide). A területet a 2000-es évek első évtizedében alapvetően csökkenés jellemezte, 2011 óta viszont már bővülés.

Kibocsátása 2017-ben 2 százalékkal nőtt, amihez a belföldi és a külpiaci értékesítés egyaránt hozzájárult. A termelés 84 százalékát adja az élelmiszergyártás, amelynek teljesítménye összehasonlító áron 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az italok és a kis súlyú dohánytermékek gyártása ennél jóval nagyobb ütemben, 5,4, illetve 9,9 százalékkal bővült.

Az iparágon belül a húsipar a legnagyobb súlyú, amelynek a kibocsátása 2,9 százalékkal csökkent, a KSH szerint alapvetően a madárinfluenza miatti kényszervágások következményeként. A baromfihús-feldolgozás és -tartósítás ennek megfelelően 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az élelmiszeripar legtöbb területe azonban többet termelt, mint az előző évben. Leginkább a növényi és állati olajok gyártása bővült, a 16 százalékos erősödés – a 2016-os visszaesés után – alapvetően a fellendülő export hatása. A külpiaci eladások húzták fel a tejipar, valamint a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, illetve -tartósítás teljesítményét is. A takarmánygyártás és a malomipar termékeiből, valamint pékárukból és tésztafélékből is 0,3–1,9 százalékkal többet adtak el tavaly. Az egyéb élelmiszerek – például édesség, fűszer, kávé, tea – értékesítése azonban csökkent.

Bár a feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar exportjának a legkisebb a súlya – az elmúlt öt évben 38–41 százalék között ingadozott –, hosszabb távon erősödik a külpiaci orientáció: az ezredfordulón az élelmiszeripar értékesítési bevételeinek 20, 2010-ben pedig 31 százaléka származott exportból.

Három éven át tartó csökkenés után tavaly újra emelkedett az élelmiszerek – szintén ideértve az italokat és a dohányárut – külkereskedelmi forgalmának többlete. Az export és az import is egytizedével bővült. A 2,3 milliárd eurós egyenleg az ország teljes külkereskedelmi aktívumának 28 százalékát adta, ennél csak a gépek és szállítóeszközök egyenlege volt magasabb.

A 7,3 milliárd eurós export negyedét a gabona és gabonakészítmények tették ki, kivitelük 26 százalékkal nőtt 2016-hoz képest. Az exportbevétel 17 százaléka hús és húskészítmények, 13 százaléka pedig zöldség- és gyümölcsfélék kiviteléből származott.

A csaknem 5 milliárd eurós behozatal legnagyobb tételeit is – hasonlóan az exporthoz – a hús és húskészítmények, illetve a gyümölcs- és zöldségfélék adták 15-15 százalékkal, a tizedét pedig a gabona és gabonakészítmények. Jelentősen, 35 százalékkal nőtt az élőállat-behozatal, emellett negyedével, illetve ötödével a hús és húskészítményeké, valamint a tejterméké és a tojásé.