Lobbiznak a cafeteriáért a szakszervezetek

A MASZSZ három csomagban határozta meg azokat a cafeteria-elemeket, amelyekhez ragaszkodnak. Az első az öngondoskodás, ilyen az egészségpénztár, a nyugdíj-előtakarékosság vagy az önkéntes segélyező pénztárba való befizetés adókedvezménye. A másik a munkaerő-mobilitással függ össze, ilyen az albérleti támogatás, a lakáscélú támogatás vagy az üzemi étkezés. A harmadik csomagba a családdal összefüggő, adókedvezménnyel adható béren kívüli juttatások tartoznának, mint például az iskolakezdési támogatás.

Kordás László emlékeztetett, hogy

ha a kormány megnyirbálja a cafeteriaszabályokat, akkor jövőre a cafeteriaelemek ugyanúgy adóznak, mint a bérek.

A béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását érintő törvény Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke szerint több mint kétmillió embert érint. A munkavállalók a cafateriarendszer sutba dobása után évente nettó 90 ezer forint jövedelemtől esnek el.

A kulturális területen és a közszférában a cafeteria kisebb részarányban van jelen, mint a versenyszférában, és főleg az étkezési támogatásban merül ki – mondta Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke –, azonban ennek a visszavétele is 20-25 százalékkal csökkentené például egy könyvtári dolgozó jövedelemét.

A szakszervezetek nyílt levelet írnak minden képviselőnek, azt kérik, hogy az adótörvények július végi végszavazásánál, ne terheljék adóemeléssel a munkavállalókat.

Nem nyelnék le a cégek a magasabb adót

A munkaadók többsége szerint a béren kívüli juttatásokra fordított bruttó összeget a jövő évben is igénybe vehetik a munkavállalók, de jövedelemként adózva, illetve SZÉP-kártyán kapnák meg – mutatott rá a Cafeteria Trend kutatása. A felmérés nem reprezentatív, de 559 olyan munkáltató megkérdezésén alapul, akik egytől tízezer főt – összesen 207 594 munkavállalót – alkalmaznak. A felmérés készítői szerint,

a munkavállalói létszám alapján vizsgálva a válaszok megoszlását, a megkérdezettek 14,65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jövőre megszüntetné a juttatási rendszerét, és nem is adna mást helyette.

Olyan munkáltató is akad, aki megpróbálná megtartani a juttatások idei nettó értékét. A munkavállalók 8,65 százaléka számíthatna arra, hogy a munkáltatója vállalja jövőre a pluszterheket. A válaszadó cégek munkavállalóinak 12,5 százalékánál várható az, hogy bár csökkenni fog az idén kapott nettó juttatásainak értéke, de a terhek egy részét a munkáltatója vállalná, tehát a felek osztoznának az átalakítás miatt növekvő adóterheken.

A benzintérítés a legnépszerűbb cafeteria

Tízből hét kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest hatalmas ugrás – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás májusi adataiból. Jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, amit a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz és a 13. havi fizetés követ. A több éven át első helyen végző étkezési Erzsébet-utalvány ezzel épphogy lecsúszott a dobogóról.