Az elsődleges cél a magyar tulajdonú vállalatok megerősítése, versenyképességük és működésük hatékonyságának javítása, termelőképességük és a termékeikben lévő hozzáadott érték növelése. Mindennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a következő évek eredményei alapján hazánk 2030-ig az öt legélhetőbb országa közé kerüljön, és az európai közösség nettó befizetőjévé válhasson
– hangsúlyozta a nemrég megalakult Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára egy pénteki kerekasztal-beszélgetésen.
Schanda Tamás a 2014–2020 közötti uniós fejlesztési időszak kapcsán elmondta:
minden rendelkezésre álló forrást meghirdettek, sőt 10 százalékkal többet is a rendelkezésre álló, 8895 milliárd forintos keretnél, erre a központi költségvetés adott lehetőséget. E közel 110 százaléknak – tehát 9629 milliárd forintnak – a 100 százaléka már gazdára talált, csak néhány milliárd forint maradt a keretből.
Mostanáig 8895 milliárd forintról döntés is született, a teljes keret 56 százalékát, 5031 milliárd forintot pedig már ki is fizettek a nyertes pályázóknak, részben az Európai Bizottság, részben az állam által nyújtott előlegből. A ciklusban összesen mintegy 200 ezer beruházás valósul meg. A források 145 százalékára érkeztek igények.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2021–2027 közötti fejlesztési időszakra, valamint a kohéziós jogszabályokra és a tagállami allokációra vonatkozó javaslatcsomagot. Az államtitkár ezek tartalmát igazságtalannak és csalódást keltőnek nevezte, mert úgy látja, hogy nagyobb arányban vonnának el forrást a szegényebb országoktól, a gazdagabbaknak viszont kedveznének.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
