Megugrott a vágott virág exportja
Hektáronkénti csaknem hetvenmillió forintos nettó árbevételre tehettek szert átlagban azok a kertészeti ágazatban tevékenykedő gazdák, akik 2017-ben cserepes, kiültetésre szánt, balkon- és hagymás, rizómás növényeket termesztettek – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet kimutatásából. Az egy hektárra jutó nettó árbevétel a faiskolai termelésnél 4,9 millió, a vágott virágnál 34,1 millió forint volt. Miután a legtöbben mégis faiskolai termeléssel foglalkoztak, az elmúlt öt évben a dísznövény-kategóriák közül e tevékenység nettó árbevétele volt országos szinten a legmagasabb, a vágott virág és vágott zöld termékeké pedig a legalacsonyabb. A cserepes, kiültetésre szánt, balkon- és hagymás, rizómás növények nettó árbevétele – viszonylag kiegyenlítetten – évről évre meghaladta a kétmilliárd forintot. A vágott virág és vágott zöld termékek nettó árbevétele – 1,6 milliárd forint – gyakorlatilag megegyezett az előző időszak árbevételével.
Mindeközben lenne tér a bővülésre a külkereskedelmi adatok szerint is: a dísznövénytermékeket tartalmazó termékcsoportok export-import egyenlege évről évre negatív. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a külkereskedelmi forgalmon belül az importérték aránya az elmúlt nyolc évet vizsgálva minden évben 60 százalék felett volt. A magyar dísznövényexportban a faiskolai termékek aránya meghatározó, de jelentős részesedése van a friss vagy kezelt vágott virágnak is. A friss vágott virág importértéke évről évre jelentősen felülmúlja az export értékét, külkereskedelmi egyenlege 2017-ben kismértékben, 4 százalékkal javult. A frissen vágott virág kivitele 856 millió forint árbevételt eredményezett, 60 százalékkal többet, mint 2016-ban, míg az import 5,1 milliárd forintos értéke 9 százalékkal meghaladta az előző évit. A faiskolai termékek közül a fa-, bokor- és cserjefélék kivitelének értéke 2016-ban 968 millió forint volt, gyakorlatilag megegyezett az import értékével. Tavaly a kivitel értéke 2133 millió forintra, az importé 1915 millió forintra nőtt. A KSH adatai szerint a magyar dísznövényexport meghatározó része – a környező EU-tagországok mellett – a német piacra került, míg az import túlnyomórészt Hollandiából, Németországból és Olaszországból érkezett 2017-ben.
A dísznövénytermesztésre használt terület összesen 1280 hektár volt Magyarországon 2017-ben, ebből szabadföldi 1214, fedett, fűthető 54, fedett, fűtetlen 12 hektár. A dísznövénycsoportok közül 2017-ben a faiskolai növények termesztőterülete volt a legnagyobb 1145 hektárral. A dísznövénytermesztésre használt teljes terület 89 százalékán faiskolai tevékenységet végeztek, négy százalékán vágott virág, vágott zöld, míg három százalékán cserepes és hagymás dísznövénytermesztés folyt. A faiskolai növények termesztése szinte teljes egészében, 99,2 százalékban szabadföldi területen történt 2017-ben. A vágott virágok területének 60 százaléka fedett, fűthető, 28 százaléka szabadföldi, 12 százaléka pedig fedett, fűtetlen terület volt. A cserepes növények termesztésére használt terület 14 százaléka szabadföldi, 81 százaléka fedett, fűthető, 5 százaléka pedig fedett, fűtetlen terület volt.
