A százmilliárdos piac ellenére bajban a ruhaipar

Tavaly 2120 magyar vállalkozás foglalkozott ruházati termékek gyártásával, együttes árbevételük megközelítette a 102 milliárd forintot, mérleg szerinti eredményük ellenben 8 millió forint veszteséget mutatott – derült ki a Nemzeti Cégtár adataiból. Nehéz helyzetben vannak a könnyűipari ruhagyártók, hiszen az együttes forgalmat, a profitot és a résztvevők számát tekintve is évről évre zsugorodik a piac, ma már elképzelhetetlen például a 2013-ban csaknem 109 milliárdos értékesítés mellett összehozott 737 milliós együttes nyereség.

A szektor eredményességét sok tényező hátráltatja. A rendszerváltás idején még százezrek dolgoztak az ágazatban, nagy tudású szakemberek munkájának eredményeként nemzetközileg is jó híre volt a magyar ruhaiparnak. Kevesen tudják, de még ma is számos prémiumkategóriás, gyakran luxusmárka ruháit gyártják a hazai üzemekben. Megrendelés lenne is bőven, de nincs, aki teljesítse őket. Piaci információink szerint szinte nincs olyan varroda, ahol ne lenne súlyos munkaerőhiány. Olyan cég is akad, amely azonnal fel tudna venni ezerötszáz dolgozót, de ennek töredékét sem találja a piacon. Sorra esnek el a cégek a nagy megrendelésektől, mert kapacitás hiányában egyszerűen nem tudják elvállalni a megbízásokat. Míg öt éve több mint 26 ezren dolgoztak a szektorban, addig idén a létszámuk épphogy eléri a 20 ezret.

A varrónői pálya ma már nem vonzó, mint ahogy általában a szakipari kétkezi munka sem. Egyre kevesebben döntenek úgy, hogy napi nyolc órában egy varrógépen szeretnének dolgozni, a szakképzés is visszaesett. A szakma népszerűségvesztése miatt egyre kevesebb tanuló választotta ezt a pályát, sorra szűntek meg az országban a nagy múltú szakképző intézmények képzései. A nagy szaktudással rendelkező varrónők zöme pedig már elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy közel jár hozzá. Az sem segíti a szakma népszerűsödését, hogy jellemzően alacsony a varrónők keresete, és teljesítmény alapján kapják a bérüket.

A könnyűipar egyik alapja a mezőgazdaság, az viszont szinte kizárólag az élelmiszeripar irányába fordult, így a lent például Belgiumból kell drágán beszerezni. Az előremenekülés a könnyűiparban is jellemző, egyre többen fejlesztésekkel, például automatizált szabászgéppel próbálják enyhíteni a munkaerőhiányt. Ez azonban még nem megoldás, valós kormányzati mentőövre és kockázati befektetőkre lenne szükség.

Varrónők helyett robotok

Ahogy a legtöbb iparágban, a ruhagyártásban is az automatizáció és a robotizáció lesz a megoldás a következő évtizedekben. Globálisan már megfigyelhető, hogy a nagy nyugati ruhagyártók visszaviszik a termelést a Távol-Keletről az anyaországba, és élőmunka helyett robotok készítik a termékeiket. A magyarországi ruhagyártókat eddig sem azért bízták meg a nagy márkák, mert itt a legolcsóbb

a gyártás, hanem mert képesek hozni azt a minőséget, amelyet a vásárlók elvárnak. A prémiumkategóriás termékeket iparági szereplők szerint még hosszú évtizedekig élőmunkával gyártják. Részben ez az oka, hogy a magyar ruhagyártóknak a robotizáció csak részben nyújthat megoldást.