Apadnak a kárpótlások

Valamivel több, mint 2,6 milliárd forintot fizet ki a magyar állam pénzbeli kárpótlásként jövőre – derül ki a 2019-es központi költségvetés vonatkozó fejezetéből. A tétel a kormányzati rendkívüli kiadások soron szerepel, s alapvetően két fő tételből áll: egy 700 millió és egy 1,9 milliárd forintos keretből. Idén ugyanez 860 millió és 2 milliárd forint, jövőre tehát valamivel csökken a rendelkezésre álló forrás.

Az előbbi az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlási életjáradékát fedezi, az utóbbi pedig az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás. Ezek pénzbeli folyósításának költségét 44,3 millió forintban határozta meg a következő évre a kormány.

A II. világháborút lezáró párizsi békeszerződést 1947. február 10-én írta alá Magyarország. Az erről szóló 1947-es törvény a faji, vallási vonatkozású diszkriminatív törvények által sújtottak kárpótlását írta elő vagyon-visszajuttatás, illetve az életben maradtak esetében rendszeres támogatás formájában. A megállapodás teljesítése a szocializmus államrendszerré válása miatt nem történt meg, a kérdés a rendszerváltásig nem került napirendre.

A holokauszt elszenvedőinek az 1997-es, ma is érvényben lévő kárpótlási törvény írt elő először nyugdíj-kiegészítést. A szabályozás értelmében az jogosult valamilyen életjáradékra, aki 1997 januárjával vagy az ezt követő években betöltötte a 60. életévét. A jogszabály alapján akkor mintegy 25 ezer túlélőnek ítéltek meg havi járadékot. A Tett és Védelem Alapítvány szerint közülük 2014-ben már csak 14 ezren voltak életben. A juttatás nem örökölhető.

Az életjáradék kifizetése a kormány által létrehozott Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány közbeiktatásával zajlik. Kerestük a szervezetet és a Pénzügyminisztériumot is annak kapcsán, hogy jelenleg hány fő részesül Magyarországon kárpótlásban, de lapzártánkig nem kaptunk választ. A Világgazdaság összesítése szerint 1997–2018 között nagyjából 45 milliárd forint jóvátételt fizetett ki a magyar állam ezen a címen.