Háromszáz ingatlant ürítenek ki évente felmondott albérlet miatt
Az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött lakásbérleti szerződések száma, hároméves távlatban pedig 60 százalékkal – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Tóth Ádám kamaraelnök szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a lakáskiadók be akarják biztosítani magukat a problémás bérlőkkel szemben.
A kamara szerint a nagyobb ingatlanközvetítők által lebonyolított bérbeadásnál a legtöbb esetben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő tegyen közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást, hogy ha a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, akkor az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak a bérleményt visszaszolgáltatja. Egyre több önkormányzat is elvárja ezt az önkormányzati tulajdonú lakásba költöző bérlőktől.
A közjegyzők tapasztalatai szerint tízből hét bérleti szerződést azért mondanak fel, mert a bérlő nem fizeti a bérleti vagy a közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem tartja be a lakáshasználat feltételeit, azaz nem a szerződés szerint használja az ingatlant. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adataira hivatkozva a kamara közölte, hogy évente mintegy háromszáz ingatlankiürítést rendelnek el a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben.
Nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi azonban a közjegyzői okirat, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el – nyomatékosította a MOKK.


