Kérdőjelek az önállóság küszöbén

Bár Görögország kivitele júniusban rekordmagasságba kapaszkodott, s elérte a 3,01 milliárd eurót, ami éves alapon 24,8 százalékos bővülés, a külkereskedelmi mérleg hiánya 1,97 milliárd euróra ugrott a tavalyi 1,51 milliárd euróról. Az első fél évben a deficit 10,53 milliárd euró volt az egy évvel korábbi 11,58 milliárd euró után, az export 15,7 százalékkal, az import pedig 4,5 százalékkal nőtt.

A jegybank a napokban tett közzé egy jelentést, amely szerint tizennyolc termékre a 2010-ben kirobbant görög gazdasági válság alatt is rendkívül erős maradt a külföldi kereslet. Az export nagy részét a feta sajt, a márványsajt, az olívaolaj, az olívabogyó, illetve a joghurt tette ki. A jegybank szerint ezen termékek kivitele nagy szerepet játszott abban, hogy Görögország átvészelte a válságot. Arra azonban nem tér ki a jelentés, hogy Athén három mentőcsomag keretében összesen 275 milliárd euró támogatást kapott.

A görög gazdasági krízis végére augusztus 20-án szimbolikus pont kerül azzal, hogy hivatalosan is lezárul a nyolcéves nemzetközi mentőprogram. Ám a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hangsúlyozta: noha a makrogazdasági stabilizáció és a strukturális reformok révén az ország tavaly 1,4 százalékos GDP-növekedést könyvelhetett el, továbbra is jelentős kockázatok fenyegetik a gazdaságot. Az IMF felhívta a figyelmet arra, hogy a júniusban megszavazott adósságkönnyítés jóvoltából az államadósság középtávon fenntarthatóvá vált, hosszú távon azonban nem ez a helyzet.

A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható