Két számjegyű az áfabevétel növekedése
Nem változott a részletes adatok szerint az államháztartás kiadásainak egyenlege, a központi alrendszer hiánya 1491 milliárd forint volt július végén – tette közzé a Pénzügyminisztérium (PM). A központi költségvetés deficitje 1557 milliárd forintot tett ki, ennek 74 százaléka (1147 milliárd forint) az uniós kifizetések megelőlegezése volt.
Januártól július végéig a tavalyi azonos időszakhoz képest 637 milliárd forinttal több, mintegy 10 721 milliárd forint folyt be az államkasszába. Az áfabevételek 259 milliárd forinttal voltak magasabbak, összesen 2182 milliárd forint jött össze forgalmi adóból (a jelentős emelkedés a belföldi és az importtermékek eladásainak egyaránt betudható). A hazai értékesítés növekedése a kereskedelemhez és a feldolgozóiparhoz köthető, emellett a dohánytermékek értékesítésének és árának emelkedése növelte a beszedett összeget. A PM hangsúlyozta: az idei áfabevétel ciklikusan alakul majd a megbízható és a kockázatos adózókkal összefüggő minősítéshez köthető kiutalási határidők miatt. Személyi jövedelemadóból (szja) hét hónap alatt 1250 milliárd forint folyt be, ez 149 milliárddal több, mint 2017 azonos időszakában. Az szja-bevételek a gyorsabb bérkiáramlás miatt emelkedtek.
Az uniós programokra érkezett 162 milliárd forint túlnyomó része a Széchenyi 2020 operatív programokhoz, valamint a Vidékfejlesztési programhoz kapcsolódik. A társasági adóból 108 milliárd forint folyt be július végéig, ami 158 milliárd forinttal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. A PM magyarázata szerint ez a tavalyi adóelőlegek 2018 januárjára való áthúzódásával és a növekedésiadóhitel-befizetések lényeges csökkenése miatt alakult így. Az egyéb bevételekből 302 milliárd forint, vagyis az előirányzat 65 százaléka teljesült eddig, ebből 104 milliárd forint az útdíjbevételekből származott. A központi alrendszer július végéig 12 212 milliárd forint összegű kiadása 1311 milliárd forinttal, vagyis 12 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, vagyis a bevételeknél (6,3 százalék) sokkal gyorsabban nőttek a kiadások. Az előző év első hét hónapjához képest több tétel is nagymértékben emelkedett, a költségvetési szervek kiadásai 469 milliárddal, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok hazai és uniós kiadásai 409, illetve 219 milliárddal, valamint a nyugellátásokra fordított összegek 110 milliárd forinttal voltak magasabbak a 2017-esnél. Érdemes kiemelni az egyedi és normatív támogatások kiadásait, amelyek ugyan az egész rendszerben 251 milliárd forintos tétellel szerepelnek, azonban 21,9 százalékkal többet költöttek ezekre, mint tavaly. Az emelkedés döntően a közösségi közlekedés személyszállítási, valamint a vasúti pályahálózat-működtetési költségtérítés időszakosan magasabb összegű kifizetéseire vezethető vissza.
