Kitart az MNB: maradt az alapkamat

A keddi kamatdöntő ülésen nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a jegybanki alapkamaton – derült ki az MNB közleményéből –, az már 2015 májusa óta 0,9 százalék. A többi kamatkondíció sem változott, az egynapos betét ma reggel is –0,15 százalékon ketyeg, és a kamatfolyosó sem módosult.

Az előző kamatdöntés óta átalakultak a globálisan meghatározó jegybankokkal kapcsolatos várakozások (változatlan amerikai irányadó kamat, idén kifutó európai mennyiségi lazítás), a kereskedelmi háború további frontokon nyílt meg, az olajpiac irányt váltott, és a török eseménysorozat lehetséges turbulenciákkal fenyeget – fejtik ki a részletes közleményükben a jegybanki szakértők. A változó nemzetközi környezet ellenére az MNB nem változtat az inflációs várakozásán, az árindex továbbra is 2019 közepén érheti el fenntarthatóan a 3 százalékos célt, így az alapkamat is változatlan lehet 2019 nyaráig, a cél eléréséhez a laza kondíciók fenntartása szükséges.

A döntés közzététele után egy órával kiadott indoklásban – a nemzetközi környezet részletezésén túl – nem találhattunk jelentős módosításokat. A jegybank az inflációt jelöli meg egyetlen horgonyaként, és hangsúlyozza az 5-8 negyedéves időhorizonton való gondolkodást. Az infláció a jegybank várakozásai szerint alakult júliusban – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 3,4 százalékkal drágult a fogyasztói kosár –, azonban az olajárak egyszeri hatásának kifutásával az év második felében az árindex mérséklését várják az MNB szakértői. A gazdasági növekedés szerkezetének kiegyensúlyozottságával számolnak a Szabadság téren, szerintük a GDP-arányos folyó fizetési mérleg a pozitív tartományban marad hosszabb távon, a GDP bővülése idén 4,4 százalékos lehet, jövőre lassulhat az ütem.

„A várakozásoknak megfelelő volt a jegybank döntése, a szeptemberi ülés jóval izgalmasabb lehet a mostaninál” – mondta Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Szeptember 13-án az Európai Központi Banknál módosíthatnak a monetáris politikán, és az idei harmadik inflációs jelentést is kiadja az MNB, akár konkrétumokat is közölhetnek az év végi intézkedésekkel kapcsolatban. Ha az év hátralévő részében 65 dollár felett marad az olajár, és a dollár-forint jegyzése is a jelenlegi szintek közelében alakul, akkor az átlagos éves infláció meghaladhatja a jegybank legutóbbi, 2,8 százalékos prognózisát, de a célszint alatt maradhat. Varga Zoltán arra számít, hogy az MNB felfelé módosíthatja szeptemberben az inflációs pályát.

„Mivel a jegybank semmilyen utalást nem tett a monetáris politika irányvonalának megváltoztatására az augusztusi kamatdöntés során sem, az előrejelzéseink is változatlanok” – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a nem konvencionális eszközökhöz 2019 közepéig nem nyúl az MNB, és kamatemelés is csupán 2020-ban jöhet. Nyeste Orsolya prognózisa hasonló, az alapkamat emelése először 2020-ban lehet esedékes, a bankközi kamatok pedig 2019 folyamán igazodhatnak az alapkamathoz. Horváth András felhívta a figyelmet, hogy a kamatlábak szigorodó monetáris politikát áraznak, azonban hamarosan lefelé korrigálhatnak majd.