Kitörési lehetőséget kínál a régió
Közép- és Kelet-Európa (CEE régió) az egyik leggyorsabban fejlődő digitális piac
Európában. Tavaly 13 százalékkal, 48 milliárd euróra nőtt a digitálisreklám-költés Európában a IAB
Europe kutatása szerint. Az egy főre jutó költés átlagosan 64 euró, ám az átlag mögött óriási különbségek vannak. „A nyugat- és észak-európai országok digitális piacai jóval fejlettebbek, az egy főre eső átlagos digitálisreklám-költés többszöröse a közép- és kelet-európainak. A különbséget jól érzékelteti, hogy míg például Romániában 3 euró volt tavaly, addig az Egyesült Királyságban ennek éppen nyolcvanszorosa, 240 euró” – mondta Szabó László, a Growww Digital online növekedési szakértője. A CEE régió legerősebb piaca Csehország a maga fejenkénti 60 euró költésével, de még ez is alatta marad az uniós átlagnak. Magyarországon 26 euró, Szlovákiában és Szlovéniában egyaránt 23 euró, Horvátországban 11, Szerbiában
4 euró az egy főre eső digitálisreklám-költés.
Összehasonlításként: Svájcban 211 eurót, Svédországban 186, Németországban 80, Franciaországban 78 eurót költenek egy főre a hirdetők átlagosan évente. „Sok cég még mindig a nyugati piacokban gondolkodik, ha exportról van szó, holott Közép- és Kelet-Európa szomszédos államai sokkal jobb lehetőségeket kínálnak. A régiós piacoknak nagyobb a növekedési dinamikájuk, mert még nincsenek olyan előrehaladott állapotban, mint a nyugatiak. Emiatt fajlagosan olcsóbbak is, alacsonyabb a belépési küszöb, ami azt jelenti, hogy adott költségkeretből nagyobb piaci részesedést lehet elérni a nyugati országokhoz képest” – tette hozzá Szabó László.
A IAB Europe adatai szerint a legnagyobb ütemben a belorusz (34 százalék), a szerb (24 százalék), az orosz (22 százalék), a cseh (19 százalék) digitálisreklám-piacok nőttek 2017-ben. Szintén átlag felett erősödött a szlovén (18 százalék), a magyar (17 százalék) és a román (16 százalék) piac. Átlag alatt, 12 százalékkal bővültek a lengyel, 11 százalékkal a horvát és 4 százalékkal a szlovák piacok. Számos gazdasági szempont is a régió mellett szól. A közelsége miatt olcsóbb a szállítás, kedvezőbbek a raktározási és a beszerzési árak is, ami mind nagy hatással lehet a vállalkozás versenyképességére. Kisebb a reklámzaj, mint Nyugat- és Észak-Európában, ezért lényegesen kevesebb pénzbe kerül megszerezni egy vásárlót.
Szabó László szerint a gazdasági előnyök mellett a kulturális környezet is a régiós terjeszkedésnek kedvez. Míg Nyugat-Európában meg kell küzdeniük a bizalmatlansággal, így „hendikeppel” indulnak a hazai cégek, a régión belül sokkal nagyobb a bizalom. A régiós piacok növekedése által kínált lehetőségek kihasználása – még ha hajszálnyival is, de – minden nappal nehezebb lesz. A benne rejlő potenciált ugyanis mások is látják. Szaporodnak a versenytársak, nőnek a hirdetési költségek, lassan emelkedik a belépési küszöb, mígnem elfogy mindaz, ami most még előny. Ezért érdemes minél előbb végiggondolni a külpiacra lépést.
