A tervezett bevételeknél 1124 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, a kiadások 1827 milliárd forinttal haladták meg a 2017-es költségvetésben tervezett összeget – derült ki a Magyar Államkincstár beszámolójából. Ez azt jelenti, hogy a bevételek 9 százalékos felülteljesítése mellé 14 százalékos pluszkiadás társult. A hiány a tervezett 1201 milliárd forintnál 703 milliárddal nagyobb lett – mintegy 1904 milliárd forint –, ez a 5 százalékát teszi ki a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, mivel valamivel több, mint 38 ezermilliárd forint volt a magyar gazdaság mérete.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) május végén kezdte meg a 2017-es zárszámadás vizsgálatát, az eredményeket várhatóan a következő egy-másfél hónapban hozhatja nyilvánosságra.
A jelentésből kiderülhet, hogy megfelelő-e a törvényjavaslat, és a benne szereplő adatok megbízhatók-e, vagy sem. A vizsgálat legfontosabb megállapítása tavaly a gazdaság fehéredéséhez és az adóék csökkenéséhez fűződött, az elmúlt évek alapján – hacsak nem ejtettek számolási hibát a Pénzügyminisztériumban – várhatóan legfeljebb kisebb kifogásokkal élhet az ÁSZ.
A költségvetési szervek kiadásai lényegesen magasabbak voltak – összesen 1166 milliárd forinttal –, mint a tervezett – elemezte az adatokat a Világgazdaság kérésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági kutatási csoportvezetője. Emellett az egészségbiztosítási alap 178 milliárd forintos többletkiadása és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok 406 milliárdos, illetve az uniós kiadások 316 milliárdos megcsúszása emelhető ki.
A Századvég szakértője hozzátette: a tervezettnél alacsonyabb kiadások kevésbé voltak jellemzők, a Start munkaprogram (közfoglalkoztatás) 59 milliárd forinttal kisebb ráfordítását és a lakásépítésekre elkülönítettnél 27 milliárd forinttal alacsonyabb kedvezmény lehívását említette az elemző.
Az uniós kiadások vártnál magasabb alakulását jelölte meg a feltételezettnél nagyobb hiány jeleként a 2017. decemberi államháztartásról szóló jelentés, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tett közzé januárban.
Tavaly az EU-források kifizetése 2555 milliárd forint volt, míg a beérkezett pénz mindössze 1015 milliárd forintot tett ki, vagyis minden tíz forint uniós forrásból hatot a költségvetés előlegezett meg. A kiadási oldal a nagyobb tételeknél jellemzően emelkedett, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a járulékokból is több folyt be, mint ahogy az előirányzatban számoltak, ez a foglalkoztatotti létszám emelkedésének köszönhető az NGM jelentése szerint.
A kiadások tetemes hányadát az uniós források megelőlegezése adta, az európai módszertan szerint számolt deficitbe azonban nem kell beleszámolni a megelőlegezett EU-s pénzeket.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
