Nem kímélik a befektetők az orosz eszközöket, a politikai botrány az orosz piac nagyján érezteti hatását. A rubel csütörtökön több mint fél százalékot gyengült az euróval és a dollárral szemben is. Az elmúlt egy hét során a dollárral szemben 4,5, az euró ellenében 5,5 százalékot vesztett értékéből az orosz deviza. A kötvénypiacon is eladási hullám söpört végig: tegnap a kétéves hozam 15 bázispontot emelkedett, ezzel egy hét alatt már közel 30-at ugrott.
A tízéves papír hozama tegnap csak 6 bázispontot szedett magára, ám egy hét alatt már több mint 40 bázispontos plusznál jár. A részvénypiaci kereskedők sem nyugodtak: a rubelben jegyzett papírok indexe, a MICEX még jól tartotta magát, de a dolláreszközök benchmarkja, az RTSI közel 2,5 százalékot esett.
A piaci felfordulás oka, hogy a Szkripal-ügy miatt az Egyesült Államok szankciókkal kíván fellépni Oroszország ellen.
Az első kör augusztus 22-én lépne életbe: ekkor még csak korlátoznák az Oroszországba irányuló, nemzetbiztonsági szempontból érzékenynek számító termékeket. A második kör súlyosabb lenne: a kereskedelmi kapcsolatok széles körű megvágását, az Aeroflot, az orosz állami légitársaság amerikai repülési jogának felfüggesztését, valamint a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztését helyezték kilátásba.
Cserébe az orosz fél csak jelképes fenyegetésekkel tudott élni. Felfüggesztenék az RD–180-as rakétahajtómű exportját az Egyesült Államokba. A szaksajtó egybehangzó véleménye szerint az amerikai űrprogram függ az orosz alkatrésztől, egyelőre nem is tudja helyettesíteni, de nemzetgazdasági szinten semmilyen hatása nem lenne a lépésnek. Felmerült az USA-ba irányuló olajexport leállítása is. Ám ez sem ütne nagy sebet: az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) szerint a május 18-ig tartó hónapban napi 500 ezer hordónyi orosz olajat szállítottak a tengerentúlra. E mennyiség azonban kirívóan sok volt, hisz a megelőző harminc napban csak napi 250 ezer hordó érkezett, amit az Egyesült Államok gond nélkül tud pótolni a világpiacról.
A szankciók közül az lehet a legsúlyosabb, ha Washington megtiltja az orosz államkötények vásárlását nemcsak a költségvetési szervezeteknek, de az amerikai intézményi befektetőknek is.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az emelkedő hozamok miatt Oroszország egyre drágábban tudja magát finanszírozni.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
