BKV: 15 százalékos fizetésemelési igény
Szegeden feleannyit keres egy villamosvezető, mint Budapesten. A Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Nemes Gábor a Világgazdaságnak elmondta: a csongrádi megyeszékhelyen az önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési társaságnál a villamos- és a trolibuszvezetők bruttó 200-220 ezer forintot keresnek átlagosan havonta rendszeres túlórával, míg az ilyen munkakört betöltőknek a BKV-nál, a busz- és metróvezetőkhöz hasonlóan, bruttó 400 ezer forint a fizetésük. Szegeden a munkaerőhiány mértéke a közösségi közlekedésben 10-15 százalékos.
Az állami tulajdonú MÁV-nál és a Volán-társaságoknál 2017-ben 13, az idén 12, jövőre pedig 5 százalékkal emelkednek a keresetek a hároméves bérmegállapodás alapján. Nemes szerint az önkormányzat tulajdonú budapesti, szegedi, miskolci, pécsi, debreceni és kaposvári közlekedési társaságnál is két számjegyű bérfejlesztésre lenne szükség 2019-ben, hogy a létszámhiányt orvosolják, illetve a fluktuációt megállítsák, nem is beszélve a nyugdíjazásokról. Lapunk azon felvetésére, hogy reálisnak tartja-e, hogy kétszer akkora mértékben emelkedjenek a bérek ezeknél társaságoknál, mint az állami tulajdonú cégeknél, igennel válaszolt. Hozzáfűzte, hogy az egy főre jutó cafeteria éves összege duplája például a MÁV-nál, mint a BKV-nál, 2012-ben pedig több juttatást is elveszítettek a fővárosi tömegközlekedési cégnél dolgozók, például az egyszeri, év végi 45 ezer forintos prémiumot is.
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) 15 százalékos bérnövekedésre tart igényt jövőre – mondta lapunknak Naszályi Gábor elnök, aki úgy véli, még szeptemberben megkezdődnek a bértárgyalások a BKV vezetőségével. Szerinte „senki sem gondolhatja komolyan, hogy 2019-ben csak
5 százalékkal emelkedjenek a bérek a fővárosi közlekedési cégnél” a jelenlegi keresetek mellett. Informális egyeztetésekből úgy tudja: a cég vezetői is 9-10 százalékos bérnövekedésben gondolkoznak. A BKV-nál a villamosvezetők esetében a létszámhiány jövőre megoldódhat, mert a cég folyamatosan szervez képzéseket. Az EKSZ elnöke súlyos problémának tartja, hogy rendszeresek a busz- és a villamosvezetőknél is a túlórák, amelyek a kollektív szerződés alapján éves szinten fejenként elérhetik a 300 órát, ráadásul sokan még a pihenőnapjukat is beáldozzák a jól fizető pluszmunkáért. A felhalmozódó fáradtságot, leterheltséget, stresszt is okolja azért, hogy több, ereje teljében lévő buszvezető is elhunyt a közelmúltban.
A szakszervezet azt igényli, hogy először a béremelésről tárgyaljanak, majd a cafeteriáról, a kettő összemosása ugyanis kedvezőtlen lenne a dolgozóknak. Az EKSZ célja, hogy az egészség-, illetve a nyugdíjbiztosítási juttatást a SZÉP-kártyára fizesse a BKV, hogy adómentes legyen. Az érdekképviselet szerint szükség lenne a korkedvezményes nyugdíj visszaállítására is. Az EKSZ a tárgyalások híve – mondta Naszályi –, ám ha a 15 százalékos bérkövetelésük nem teljesül, készek a demonstrációra, sőt a sztrájkra is.
A BKV Zrt.-nél jelenleg működő több mint 20 szakszervezettel folyamatosak az egyeztetések a munkavállalókat érintő kérdésekben, a bérekről is tárgyalnak majd – közölte a Világgazdaság kérdésére a társaság.
Az állami cégeknél
13
százalékkal nő első lépésben a kereset
