Egyelőre csak spekuláció a forrásvesztés
Befolyásolhatja a Sargentini-jelentés elfogadása a 2021–2027-es uniós ciklusban Magyarországnak járó forrásokat?
Az előzetes tervek szerint a 2014–2020-as programozási időszakhoz képest elvileg 24 százalékkal is csökkenhet a Magyarországon felhasználható támogatás mértéke, de a végső összeg megállapítása alku tárgya, diplomáciai kérdés is. Sokak szerint a jövő májusi európai parlamenti választás kimenetele szintén változást hozhat. Ha a vállalkozások érdekeit tartjuk szem előtt, akkor jó eséllyel ugyanúgy 1500-2000 milliárd forint lesz közvetlenül elérhető számukra, mint a mostani ciklusban, az más kérdés, mennyiben változik az önkormányzati és infrastruktúra-fejlesztések mozgástere. A korábbi tapasztalatokból kiindulva fél-egy évvel előre azért már látni kellene az Európai Bizottság által kijelölt témajavaslatokat, fejlesztési prioritásokat, így 2019 közepére tisztulhat a kép: mire számíthat Magyarország?
Kell-e aggódnunk amiatt, hogy már a nemzetközi sajtó is arról cikkez: Brüsszel nem egyenlíti ki a magyarországi számlákat?
Ez a Sargentini-jelentéstől független,
európai uniós jogszabályok által kordában tartott folyamat. Átmenetileg persze előfordulhat, hogy nagyobbra nyílik az olló a kedvezményezetteknek történő kifizetések és a tényleges lehívások között, ennek azonban a finanszírozás szempontjából a ciklus egészét tekintve nincs különösebb jelentősége. Magyarország negyedévente küld költségnyilatkozatot Brüsszelbe, azaz folyamatos az elszámolás az Európai Bizottsággal, így tehát a projektek előrehaladásával, tényleges teljesítésével le tudja hívni az ország az uniós forrásokat. Megkülönböztetünk időközi, vagyis számlaalapú kifizetéseket, illetve előlegeket. Inkább a ciklus első felében lehetett probléma, hogy a projektek abban a szakaszban még nem hozhattak teljesítésalapú számlákat.
Eközben az államháztartási hiányt jócskán növeli az EU-s támogatások előfinanszírozása. Vissza is vágták a támogatási előlegeket 50-ről 25, a kutatás-fejlesztési projekteknél 75-ről 50 százalékra. Ez fékezheti
a folyamatban lévő beruházásokat?
Drámai hatása nem lesz, hiszen csak a szeptember 7. utáni támogatói szerződésekre vonatkozik, miközben a hatályos szerződések száma már a 13 ezret is meghaladta a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop). A közelmúltban 230 milliárd forintnyi szabad forrást azonosítottunk, az intézkedés az ezekre pályázóknak okozhat nehézséget. Az eddig 50 százalékot előre felvevő cég ki tudta fizetni megrendeléskor az adott eszközre, gépre a 10-30 százalékos előleget, a gyártás három-hat hónapja alatt pedig megszervezhette hozzá a finanszírozást, például hitelből vagy lízinggel. Ezek a beszerzések tényleges önerő nélkül akadályokba ütközhetnek az 50-ről 25 százalékra mérséklődő támogatói előleggel. A mostani szigorítás egy korábbi enyhítés eredménye: már nem kell bemutatni az önerőt egy bankszámlán, elég nyilatkozni a rendelkezésre állásáról. Ugyanígy lényegében el kellett költeni előre az önerőt, hogy támogatáshoz lehessen jutni, de ma már a saját forrás ráfordításáról is elég nyilatkozni. A pályázók pedig hozzászoktak ehhez a jóléthez.
Hogy látja a pályázatokon továbbra is aktív kis- és középvállalkozások lehetőségeit?
Bár több mint félmillió szereplőből tevődik össze a hazai versenyszféra, tapasztalataink szerint az elvileg szóba jöhető 40-50 ezer cég között 2-3 ezer olyan van, amely azonnal rárepül egy felhívásra, ha az elérhető támogatási összeg és annak célja, illetve a felhasználás feltételei egyaránt kellően csábítók. Azt is látni kell, hogy ugyanolyan adminisztrációs teher hárul rájuk, ha tízmillió forint a tét, mint amikor egymilliárd, ezért gyakran megfontoltak. Másfelől pedig egy cég reálisan két-három projektet valósíthat meg évente, így hiába szerepel a palettán hat-nyolc számára releváns lehetőség. Vannak olyan pályázatok, amelyeket nagy reményekkel írtak ki egy-két éve, de túl nagy volt a keretösszeg, vagy nem volt elég hívogató a kiírás, ezért nem is lett kellő számú jelentkező. Az Iparjog (Ginop-2.1.3) vagy az Innovációs voucher (Ginop-2.1.4) című felhívást például többször módosították, hogy közelítsen a piaci igényekhez, az épületenergetikai pályázatot (Ginop-4.1.1 és 4.1.2) pedig leegyszerűsítették ugyan, de azzal is kellett számolni, hogy társaságiadó-kedvezményből is elérhető lényegében ugyanez a cél, vagyis a be nem fizetett adó tölti be a vissza nem térítendő támogatás szerepét. Ez ugyanígy járható út többek között a kutatás-fejlesztés, a beruházási támogatás vagy épp a környezetvédelem terén.
Látni szemléletváltást a kiírók oldaláról?
Előremutató, ha a visszajelzésekre reagálva finomhangolja pályázatait a kiíró. Az irányító hatóságok is abban érdekeltek, hogy ne évekig jegyezzen le a piac egy-egy kiírást, hanem négy-hat hónap alatt fogyjon el a keret, és vezényeljék is le az elbírálást. A kombinált termékek MFB Pontokon keresztüli megjelenésére is jól reagáltak a vállalkozások: a hitelfelvétellel párosuló kapacitásbővítési támogatás (Ginop-1.2.3) például azért vált népszerűvé, mert maga a projekt lehetett a fedezet. Ne feledjük, egy nullaszázalékos hitelnek is lehet 20-30 százalékos támogatási hatása, hiszen banki hitelt eközben mondjuk hét évre csak 3-4 százalékos kamatra kaphatnánk.
Tavasszal jöhetnek még visszahulló források a meg nem valósuló projektek keretének újbóli kiírása révén. Mely területeken hasznosulhatnak ezek a pénzek?
Több példát már most látni arra, hogy a keresletre reagálva a Ginop egyes prioritásain belül átcsoportosítanak forrásokat, ez érintette például a vállalati kutatás-fejlesztést és az adaptív technológiai innovációs felhívást. Ugyanígy elvettek az élelmiszeripari pályázat keretéből, mert nem jelentkezett kellő számú középvállalat, a képzési pályázatok támogatási kalapját pedig bővítették. A visszahulló forrásokkal elérkezik a gyors, kis összegű pályázatok ideje: a 40 millió forintos közbeszerzési értékhatár alatt maga a cég versenyeztetheti meg a három ajánlattevőt, és fél év alatt akár le is zárhatja a projektet, legyen az gépvásárlás, kapacitásbővítés vagy éppen innovációs pályázat bérre és anyagköltségre. Igaz, a kutatás-fejlesztési és innovációs fejlesztések terén sokan az EU-s források mellett már várják az állami pénzeket is, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kezelt NKFI Alap évi 60-80 milliárd forintos forrása az utóbbi években kulcstényezővé vált. Ez amiatt is lényeges, mert nem elég gépnagyhatalommá válni, a szellemi tőkét is finanszírozni kell.
Megfelelően hasznosulnak az innovációs támogatások?
Éppen ennek jártunk utána 900 olyan céget megvizsgálva, amelyek az elmúlt 15 évben legalább százmillió forintos kutatás-fejlesztési pályázat nyertesei voltak. A számok azt mutatják, hogy alig 31 százalékuk tudott öt év alatt a támogatás több mint kétszeresével növekedni az EBITDA, vagyis az üzemi eredmény plusz az amortizáció értéke alapján. A nyertesek méretét vizsgálva ez az arány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál 13, 21, illetve 41 százalék volt, a nagyvállalatoknál 56 százalék. Kidolgoztunk egy algoritmust az arány javítása érdekében. Eszerint a kapható támogatás legyen kevesebb a pályázó saját tőkéjénél, az éves személyi jellegű ráfordítások duplájánál, illetve az EBITDA négy-, három-, illetve kétszeresénél, attól függően, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásról van szó. Legfeljebb nagyvállalat esetében egyezzen meg ezekkel az értékekkel. Úgy látjuk, ennek gyakorlati alkalmazása számottevő eredményt hozhatna.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium már megkezdte kijelölni az általa fontosnak tartott 2021–2027-es fejlesztési prioritásokat. Jó az irány?
A Palkovics László vezette tárca eddigi megnyilvánulásaiból azt látni, helyesen ismerték fel, hogy a hatékonyságot kell növelni, nem a kapacitást, hiszen attól nem csökken az egységnyi termék előállítási költsége. Az tekinthető sikernek, ha a meglévő eszközökkel, gépekkel és humán tőkével lehet az árbevétel mellett a nyereséget is növelni. Ha nő a hatékonyság, nő a termelékenység, és nő a GDP is, ezáltal magasabb fizetéseket adhatnak a foglalkoztatók. A kkv-k nagyobb része ma még bérmunkát végez, egy nagy rendszer kis láncszeme. Ha viszont előáll egy saját ötlettel, saját árazással, extra profitot érhet el, ami ugyancsak hozzájárul a hatékonyság növeléséhez.
