Hatvanhét hónapja emelkedő reálbérek
A bruttó átlagkereset 326 700 forint volt júliusban, 12,8 százalékkal magasabb, mint egy éve. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 217 300 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 225 800 forintra becsülhető – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte: a 2016. novemberi hatéves bérmegállapodásnak is köszönhetően csak az elmúlt két évben mintegy 26 százalékkal emelkedtek a keresetek a nemzetgazdaságban, ami tovább gyorsítja felzárkózásunkat az európai bérekhez. A miniszter hangoztatta: a minimálbérek érdemi emelése csökkentette az egyes országrészek közötti bérkülönbségeket, a legnagyobb ütemben felzárkózó megyék között van Baranya, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén is. A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően a keresetemelkedés tovább folytatódhat a következő években, 2022-re a reálbérek a 2016-os értékük csaknem másfélszeresére emelkedhetnek. A 67 hónapja töretlenül növekvő reálbérek jól mutatják, hogy egyre jobban megéri dolgozni Magyarországon.
A versenyszféra bérei 10,8, míg a közszféra keresetei 16,9 százalékkal nőttek tavaly júliushoz képest. Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter a Világgazdaságnak azt mondta: a kiugróan magas keresetek a közszférában az egyszeri kifizetéseknek, bónuszoknak tudhatók be; az uniós projekttel kapcsolatos munkák jutalmazása dobott a számokon. Szerinte ezek nélkül a közszolgálati bérek hasonló ütemben növekedtek volna, mint a versenyszférában. Az elemző az év egészére nominálértékben két számjegyű keresetemelkedést vár, ám az infláció 3 százalék körüli mértékét figyelembe véve, a reálkeresetek 9 százalékkal nőhetnek. Júliusban a reálkeresetek átlagosan 9,4 százalékkal nőttek. Virovácz Péter úgy látja: a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése határozza majd meg elsősorban, hogy 2019-ben mennyivel növekedhetnek a fizetések; ő 6-10 százalékos bérfejlesztéssel kalkulál. Szerinte a reálkeresetek 6 százalékkal emelkedhetnek jövőre. Az ING elemzője úgy véli: a bérnövekedést generálja az is, hogy a potenciális munkaerő-tartalék vészesen fogy.
A Takarékbank elemzője, Horváth András lapunknak jelezte, hogy idén 11 százalékot meghaladó keresetnövekedést vár a képzett munkaerő hiánya, továbbá a 8 és 12 százalékos bérminimum-emelkedés miatt. A jövő évre most 9 százalékos átlagos emelkedést prognosztizál, de ezt jelentősen befolyásolhatják az őszi bérminimum-tárgyalások. Idén a várt 2,8 százalékos éves infláció mellett 8,2 százalékos reálbér-növekedés valósulhat meg, míg 2019-ben 5,5 százalék lehet az emelkedés mértéke.
