Hiánycsökkentéssel készülhetnénk egy válságra
A nominális (ESA módszertannal számolt) deficit 2 százalék körül lehet, de a strukturális hiány ennél magasabb lesz idén a gazdasági konjunktúra miatt, ami átmenetileg teljes foglalkoztatottságot mutat, így hosszú távon ez az eltérés bezáródik – értesült a Világgazdaság európai bizottsági forrásból. Igaz, hogy a hazai gazdasági növekedés az egyik legmagasabb az unióban, de az államháztartás hiánya is a harmadik legmagasabb. Uniós szakemberek szerint az a gond, hogy Magyarországon hagyományosan a hiány emelésével javítják a gazdasági teljesítményt, holott fiskális reformokra lenne szükség a fenntartható növekedéshez és ahhoz, hogy az ország ne kerüljön költségvetési válságba.
A közpénzből finanszírozott beruházások nem hagynak elég teret a magánberuházásoknak. Ez azért jelent veszélyt, mert a lassuló növekedési környezetben – amely a következő években várható – egész egyszerűen nem lesz lehetőség tovább növelni a közpénzből finanszírozott fejlesztéseket. A közösségi forrásból finanszírozott programokat nem lehet fenntartani ezen a szinten. Az idei évből nincs sok hátra, így a 2018-as számokon már nehéz lenne javítani. A változtatásokat legkorábban jövőre lehetne észrevenni. Brüsszeli forrásunk szerint az adóbeszedés hatékonyságának növelésével, a fair adórendszer megtartásával, az állami beruházások visszavágásával és a hatékonyabb közigazgatással lehetne faragni a hiányból. A 2019-es költségvetés valamennyivel csökkenti a közösségi kiadásokat, és a deficit is alacsonyabb lesz, azonban még így is jóval magasabb a hiány, mint az elvárható lenne.
