Jön a Szakképzés 4.0 a digitalizációért

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara versenyképességi javaslatai között nagyjából 85 százalékos az egyezés – derül ki a Világgazdaság által megszerzett minisztériumi anyagból. Összesen 279 javaslatot nyújt be az ITM a Nemzeti Versenyképességi Tanács elé, ezeket nyolc téma köré csoportosították, a tematizálással megfelelnek a tárca feladatmegosztási (államtitkári szervezeti) felosztásával. Az átfogó dokumentum legfontosabb kitűzött célja a magyar cégek versenyképességének javítása, amihez három visszacsatolási adatot határoztak meg: a hazai tulajdonú vállalkozások hozzáadott értékét, a kkv-k termelékenységét a nagyvállalatok termelékenységének arányában és a hazai tulajdonú vállalkozások hozzájárulását az export belföldi hozzáadott értékéhez. Bár a dokumentum nem tartalmazza a konkrét megoldási javaslatot a problémára, Palkovics László, az ITM vezetője korábban azt mondta: a saját termék hiánya és az innováció alacsony szintje az oka annak, hogy elmarad a termelékenységünk a nyugat-európai országokétól. A kutatás-fejlesztésnek teljes átalakításon kellene átesnie az ITM szerint. Az EU elvárása alapján 2020-ig a GDP

3 százalékára kellene emelni az innovációs forrásokat, ebből a minisztérium a 2,2-2,3 százalékra emelést tartja reálisnak. De már az 1,8 százalékos szint eléréséhez is 330 milliárd forint pluszpénzre lenne szükség a 2017-es kiadásokhoz képest.

Nemcsak az összeg változna, hanem a pénzek elosztása is teljesen új rendszerben történne. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntene az innovációs és a kutatási alap rendelkezésére álló források elosztásáról. Az innovációs alap feladata lenne az új termékekhez, szolgáltatásokhoz vezető innovatív kezdeményezések megvalósítása, ami közvetetten hozzájárulhat a termelékenység javításához.

Az innovációs ökoszisztéma központjába az egyetemeket helyeznék. Ez azt jelenti, hogy a mostaninál sokkal szorosabb együttműködéseket szorgalmaznának a vállalatokkal, kockázati és tőkealapokkal, inkubátorokkal és akcelerátorokkal, továbbá a felsőoktatási intézmények jó nemzetközi kapcsolataikon keresztül segíthetnék a magyar cégek exportját, külföldi terjeszkedését. A szakképzést is átalakíthatják a minisztériumi tervek szerint: a téma már régóta kering a kormányzati kommunikációban.

Konkrét intézkedéseket nem fogalmaz meg a dokumentum, ám javaslatot tesz a Szakképzés 4.0 modernizációs programra, amely az ipar 4.0-ra készítheti fel a munkavállalókat. Palkovics László beszédeiben sokszor említi a hatékonyabb környezetgazdálkodást, ami a hosszú távú fenntarthatóságot biztosíthatja: ezt a dokumentum szerint a körforgásos gazdálkodással látják megvalósíthatónak Magyarországon. Mindez az ipar hulladékszegény irányba mozdulása és az újrahasznosítás szintjének radikális emelése mellett valósítható meg. A cél a zéró hulladéklerakás, aminek elengedhetetlen feltétele a szemléletformálás és a közösségi gazdaság (sharing economy) elterjesztése.

Kiemelt innovációs területek

- Világtrendek

- Mesterséges intelligencia

- Big data

- Vízgazdálkodás

Magyarországnak fontos

- Biotechnológia

- Logisztika

- Élelmiszer-technológia

Amiben jók vagyunk

- Autonóm járművek

- Agykutatás

- Kreatívipar | ITM