Módosíthat az inflációs pályán a vámharc
A globális kereskedelmi háború csak minimálisan hathat a magyar inflációra – mondta a Világgazdaság kérdésére Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője ezt azzal egészítette ki, hogy a kereskedelmi viták eldurvulása a várhatóan erőteljes recessziós hatás által léphet fel dezinflációs hatásként. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentése a kereskedelmi háború fokozódása esetén az alappályánál 0,1-0,2 százalékponttal visszafogottabb gazdasági növekedési pályát mutat, azonban szerintük ez enyhén magasabb inflációhoz vezetne.
„Rövid távon valamivel magasabb inflációra számítunk, mint a jegybank (az év második felében 3,3 százalékos inflációt jelez az alappálya), ám jövő év második felére már ahhoz hasonló az előrejelzésünk, mint a Szabadság téren” – mondta Gárgyán Eszter. Az összetétel azonban eltér a jegybanki prognózistól: a Citibank elemzője a jegybanknál alacsonyabb olajárral, de magasabb, 3,5 százalék körüli maginflációval számol 2019 második felében. Nyeste Orsolya előrejelzése 3,3 százalékos inflációt mutat jövőre, ami nem sokkal magasabb az MNB mostani előrejelzésénél. Az Erste Bank szakértője hozzátette: továbbra is az alapfolyamatok lassú emelkedésére számít, amit a béremelések, az erős belső kereslet és a korábban megszokottnál gyengébb forintárfolyam határozhat meg.
A kereskedelmi háborún kívül három alternatív inflációs pályát rajzolt fel a szeptemberi jelentésében az MNB. Az első azzal számol, hogy az amerikai jegybank felgyorsítja a kamatemelési ciklusát, ami tőkekiáramláshoz vezethet a feltörekvő gazdaságokból. A magyar fundamentumok stabilak, azonban a gyors amerikai szigorítás miatt folytatódó tőkekivonás és az ezzel párhuzamosan gyengülő feltörekvő piaci devizák hatására a monetáris kondíciók lazábbá válhatnak a következő időszakban – szögezte le a jegybanki kiadvány. Míg az alappálya azzal számol, hogy a tőkekiáramlás mérsékelt marad, addig az alternatív verzió szerint gyorsul a pénzkivonás üteme. Ez a hazai eszközárak csökkenéséhez és magasabb inflációhoz vezet, ami szigorúbb monetáris politikát indokolna.
A béremeléseknek köszönhető fogyasztásbővülés eddig csak mérsékelten jelent meg az inflációban, mivel a magas importigényű, visszafogott árdinamikájú, tartós és féltartós fogyasztási cikkek növelték elsősorban a kiskereskedelmi forgalmat – például a műszaki cikkek, amelyeknél sok esetben negatív infláció figyelhető meg. Az alappálya a mostanihoz hasonló fogyasztási szerkezettel számol, az alternatív pálya viszont erősödő bérnyomás miatt tovább fokozódó kereslettel kalkulál, ami emelhet a pénzromlás ütemén. A jegybank megállapítása szerint az alappályánál magasabb fogyasztói árindex a szigorúbb monetáris kondíciók irányába mutat.
Az importált termékek inflációja az egyik olyan tényező, amely a fogyasztói árindexet alacsonyan tartja, így ennek változása a pénzromlás magyarországi ütemét is erősen befolyásolhatja. Az alternatív pályánál azzal számol az MNB, hogy a globális növekedés lassulása érdemben visszafoghatja hazánk külső inflációs környezetét, ráadásul a GDP-növekedés dinamizmusvesztése is csökkentené a belső keresletet. Az Inflációs jelentés szerint ebben az esetben indokoltak lehetnek az alappályánál lazább monetáris kondíciók.
