Nem ezt a pillért szánja az állam a foglalkoztatásból visszavonulóknak

Magyarországon már ma is a munkáltatók finanszírozzák a nyugdíjak oroszlánrészét a szociális hozzájárulási adón (szocho) és a munkavállalói nyugdíjjárulékon keresztül, ezért megalapozatlan elvárni tőlük, hogy további kötelező befizetéseket teljesítsenek – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Farkas András a Nyugdíjguru.hu alapítója. A helyzetet nehezíti, hogy az önkéntes oldalon a jogalkotó nem enyhítéssel, hanem szigorítással kezeli az önkéntes munkáltatói hozzájárulások lehetséges rendszerét.

A jövő évi költségvetés alapján a közterhekből várhatóan 3228,5 milliárd forint folyik be a nyugdíjkasszába, ez az állami pillére a magyar nyugdíjrendszernek. Az önkéntes pillér munkáltató által adható kedvezménye jövőre megszűnik, és az alapbérhez hasonlóan kell majd adóznia. A kedvezmény kivezetése jó eséllyel visszaveti a munkáltatói befizetéseket. Öngondoskodás keretében is előtakarékoskodhatunk, ezt az állam 20 százalékos adójóváírással jutalmazza. A harmadik pillér viszont nagyon kevés emberhez jut el, mivel a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás nem kötelező. A lehetőséggel jellemzően a német multinacionális cégek élnek, azonban január elsején ez is kikerül a kedvezményesen adható béren kívüli juttatások közül, és az alapbérrel megegyezően adózik majd.

A kezdeti költségek a GDP 0,4 százalékát teszik ki Lengyelországban, ráadásul a lépcsőzetes bevezetés folytán ez három évre oszlik el – mondta lapunk kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Hasonló állami kiadásokkal lehetne kalkulálni, ha Magyarországon is automatikus lenne a belépés a munkáltatói nyugdíjba, ez azonban nagyban függ attól, hogy mekkora központi támogatást szánnak erre a célra. Noha a nyugdíjkorhatár eltérő, a magyar nyugdíjhelyzet hasonló a lengyelhez a rendszer alapproblémáinak tekintetében: várhatóan alacsony lesz az állami nyugdíj, és a lakosság egyik országban sem takarít meg elegendő mértékben a nyugdíjas éveire. A lengyeleknek jelentős segítséget nyújthat az intézkedés, és a magyar rendszeren is sokat dobhatna, mégsem valószínű, hogy ebbe az irányba lép a magyar kormány. Török Zoltán azonban két okból sem számít arra, hogy hamarosan új nyugdíjpillér jön létre Magyarországon: az egyik, hogy a nyugdíjkorhatár most zajló emelése meghosszabbítja a fenntarthatóságot. A másik, hogy az új pillér miatt emelkedik a munkaadók terhe, ez pedig ellentétes lenne a magyar kormány stratégiájával, amely inkább a járulékok és adók csökkentését helyezi előtérbe.

Automatikus a belépés, de szabadon lehet távozni

Jövő év elején startol a lengyelországi munkáltatói nyugdíjpillér, amelyet több lépcsőben vezetnek be: először a nagyvállalatok, majd az egyre kisebb cégek lépnek be a rendszerbe. A munkavállaló a bruttó bére 2–4 százalékát fizeti be, ezt a munkáltatók 1,5–4 százalékkal toldják meg, amit az állam fixen 19 ezer forintnak megfelelő kezdeti és 18 ezer forintnyi éves támogatással jutalmaz. A rendszerbe automatikusan beléptetik az összes, legfeljebb 55 éves munkavállalót, de ezután a tagok önkéntesen kiléphetnek. Az előzetes becslések szerint a jogosultak 80 százaléka maradhat az új pillérben. | VG