Nem hoz fordulatot az infláció
A Világgazdaság konszenzusánál – amely megegyezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzésével – 0,1 százalékponttal magasabb, 3,4 százalékos lett az augusztusi, éves alapon mért infláció – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A fogyasztói árindexet két tényező húzta felfelé: a jövedékiadó-emelések miatt dráguló dohányáru és a nemzetközi olajárak miatt megugró üzemanyagárak. Az általunk kérdezett elemzők többsége kisebb meglepetésként tekintett az augusztusi adatra, hiszen a 3,4 százalékos csúcsról való lefordulást várták. Az eltérés apró, emiatt nem várható monetáris politikai fordulat, a maginfláció 2,2 százalékra csökkenése pedig egyenesen alátámasztja a jegybank második féléves várakozását, amely szerint 3 százalék alá eshet a fogyasztói árindex. Az MNB alapmutatói 0,9 és 1,6 százalék között alakultak augusztusban, ami az alapfolyamatok várakozások szerinti alakulását jelzi.
A maginfláció erős csökkenése mutatja, hogy egyedi folyamatok alakították a fogyasztói árindexet az elmúlt hónapokban, ezért nem várható reakció az MNB-től – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A jegybanki alapkamat a húszas évek első felében 2-2,5 százalékra kúszhat fel –jelezte kérdésünkre Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Jövő év végére a budapesti bankközi kamatlábak (BUBOR) 0,85 százalékra emelkedhetnek, vagyis megközelítik az irányadó rátát. Nyeste Orsolya várakozásai szerint 2020-ban az alapkamat ismét effektív, irányadó lesz, és ezután már kamatemelésre is számíthatunk. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője nem vár változást az MNB kommunikációjában rövid távon, továbbra is az öt-nyolc negyedéves horizonton változhat az alapkamat. A prognózisnál magasabb adat akár az árindex pályájának felülvizsgálatát is igényelhetné, azonban a maginfláció csökkenése ez ellen hat, kicsi az esélye, hogy szeptemberben erre sor kerül. Németh Dávid arra hívta fel a figyelmünket, hogy a deviza-kamatcsereügyletek (FX-swap) előfinanszírozása sokkal alacsonyabb aktivitással történt, mint megszokott. Az elemző két kimenetelt tart valószínűnek: a szeptemberi lejáratkor egyszerre nagy mennyiségű swapot dobnak piacra, ami a kamatokat feljebb nyomja, vagy a később – várhatóan október végétől – beáramló uniós források likviditásnövelő hatását ellensúlyozva nem újítják meg az állományt.
Az FX-swapok kifutására a forint gyengüléssel reagálhat, ami az EU-s pénzek beérkezésekor megfordulhat. Az uniós források mellett az év második felében a külső környezet is befolyásolhatja a magyar fizetőeszköz árfolyamának alakulását. Nincs kizárva, hogy a nemzetközi folyamatok gyengítik a forintot, a fő kérdés, hogy a török események megfertőzik-e a többi feltörekvő piacot, közük Magyarországot. Az év vége felé már megszokott tőkekiáramlással is számolni kell, az éven belül kereskedők ilyenkor zárják a pozícióikat Magyarországon, és a nemzetközi vállalatok is decemberben viszik haza a profitjukat. Németh Dávid szerint év végén 320-325 forint körül alakulhat az euró-forint árfolyam. Nyeste Orsolya arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint árfolyama trend nélkül, nagy volatilitással mozog, így a 320-as és a 330-as árfolyam elérésének nagyjából ugyanakkora a valószínűsége.
