Nem indít gazdasági lavinát a szavazás
Az Európai Parlament tegnap megszavazta a magyar jogállamiság helyzetéről szóló Sargentini-jelentést, így a többi nemzeti kormány előtt kell majd bizonyítani, hogy az európai értékek nem sérültek Magyarországon, mivel életbe lépett a hetes cikkely. A jelentés elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségére (minimum 376 igen szavazat) volt szükség, a tartózkodás nem számított szavazatnak. Végül 448 igen, 197 nem, és 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter értelmezése szerint a dokumentum elfogadása a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja. Azt is megjegyezte ráadásul, hogy a döntés csalással született, mert az európai szerződések egyértelmű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe. Előrebocsátotta, hogy áttekintik a szükséges jogorvoslati lehetőségeket.
Gazdasági szempontból rövid és középtávon nagyobb mértékben nem lesz hatással Magyarországra a döntés a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének egyetemi tanára szerint. Magas István lapunknak kiemelte: a 2020-ig tartó uniós ciklusra nézve nem lehet anyagi vonzata e döntésnek. A tekintetben viszont lehet negatív hatása, hogy a folyó elszámolásban hárommilliárd euró szabályos felhasználásáról még tart a vita, és az EP-döntés szigorúbb eljárást eredményezhet. Hozzátette, az egyik legfontosabb tényező az, hogy a hosszú távú kötvényhozamokban ne legyen elmozdulás, de egyelőre nincs is. A Judith Sargentini által összeállított dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás megindítását. Ezt a jelentést korábban az EP illetékes szakbizottsága nagy többséggel jóváhagyta. A szerdai döntéssel az Európai Parlamenttől a nemzeti kormányok uniós törvényhozó testülete, az Európai Tanács asztalára kerül az ügy. Ott határidő nélkül döntenek arról, milyen formában foglalkoznak a kérdéssel. A tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, hogy van-e valós veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.
A dokumentum számos aggályos kérdést felsorakoztat, az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval kapcsolatban, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával, a kisebbségek és a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is. Az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ehhez azonban az összes többi uniós tag egyöntetű támogatására van szükség, amire nagyon kevés esély van.
A forintot is elmozdította a döntés
Regős Gábor, a Századvég makroelemzője arra hívta fel a Világgazdaság figyelmét, hogy a döntés hatására a forint kismértékben gyengült, de nem sokat, és várhatóan ez nem is változik majd érdemben, a következő uniós költségvetési ciklus forráselosztására azonban szerinte is lehet hatása. Pedig a Sargentini-jelentés elfogadása kora délután lényegében azonnal éreztette hatását a bankközi devizapiacon: a forint mintegy fél százalékkal gyengült az euróval szemben. A szavazás előtt 324,75 forintba került egy euró, a délután negyed kettő előtt pár perccel megismert eredmény hatására 326 fölé gyengült az árfolyam. Egy óra múltán azonban a 325,3-es szinttel visszatért megszokott medrébe a kurzus. Eközben a tőzsdén a Magyar Telekom kivételével a vezető részvények gyengültek, a Mol, az OTP és a Richter árfolyameséséhez azonban a strasbourgi szavazáson túl egyéb tényezők is hozzájárultak. | VG
