Ősszel tárgyalják a 2021–2027-es terveket
A 2021–2027-es uniós ciklus fejlesztési prioritásait alapvetően két tényező befolyásolja: nemzeti céljaink és az uniós környezet – közölték a Világgazdasággal az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kommunikációs osztályán. A Nemzeti Versenyképességi Tanács több gazdaságfejlesztési elképzelést már júliusban megtárgyalt, köztük az ITM által összeállított gazdaságpolitikai stratégiát. Az ennek eredményeként kialakított gazdaságfejlesztési koncepciót ősszel vitatja meg a kormány. Megnehezíti azonban a tervezést, hogy a bizottsági javaslat negyedével csökkentené a Magyarországnak jutó kohéziós keretet, továbbá számos elemében – országspecifikus ajánlásokhoz való kötés, 5 + 2 éves tervezés, rövidebb futamidejű fejlesztések preferálása – korlátozza a mozgásteret. Mindenesetre a tárca szerint erős alapot teremt, hogy a 2014–2020-as források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja a kormány, előnyben részesítve a hazai kkv-kat.
Stratégiai cél az életminőség javítása, amihez kreatív magyarokra és erős, innovatív hazai vállalkozásokra van szükség. Ezért további versenyképesség-javítást, illetve ipar 4.0-s automatizációs és digitális megoldások alkalmazását ösztönző felhívások megjelenése várható hazai forrásból – erősítették meg az ITM-nél a Világgazdaság értesülését. Lapunk ugyanis úgy tudja, állami pénzből még idén novemberben-decemberben megjelenhetnek új pályázatok ebben a tárgykörben, s azokra már jövő januárban-februárban be lehetne adni támogatói kérelmeket. Emellett jövő tavasszal újabb uniós kiírásokkal is lehet kalkulálni a visszahulló források keretéből. Kalkulációink szerint az így felszabaduló összeg a százmilliárdos nagyságrendet is elérheti, e kérdésben az ITM várakozásai óvatosabbak. Az új felhívások kapcsán hangsúlyozták: kitüntetett figyelemmel kezelik a gyors növekedési potenciállal rendelkező cégeket, mert céljuk, hogy legyenek olyan hazai vállalkozások, amelyek saját termékekkel nemzetközileg is versenyképesek lehetnek, a világ élvonalába is kerülhetnek.
Életminőségünk egyik kulcsfontosságú eleme az épített környezet minősége a tárca szerint, ezért az aktuális felhívások közül a hazai építésgazdaság termelékenységnövekedését célzót is kiemelték, melynek keretében 16 milliárd forint igényelhető idén. Az ITM emlékeztetett: 2017-től 2022-ig eléri a 20 ezermilliárd forintot az építőipari beruházások megrendelésállománya, melyből 15 ezermilliárd közösségi beruházás. Kreatív megoldásokkal, innovatív eszközök és eljárások alkalmazásával a hazai építőipar termelékenysége, kapacitása és a bérek is 20-40 százalékkal növekedhetnek azoknál a vállalatoknál, amelyek az ITM ajánlásait alkalmazzák, például a fejlett projektmenedzsmentet és az előregyártott elemek tervezését, alkalmazását – tették hozzá.
A technológia minden más iparágban is kihívás elé állítja a vállalatokat, amelyre az innováció a válasz. Az ipar 4.0 egyik legfontosabb eleme a digitalizáció, fő kihívása a folyamatmenedzsment, az automatizáció és robotizáció, valamint a nagy mennyiségű adat gyűjtése és intelligens feldolgozása. Az ITM jelezte, hogy az Ipar 4.0 mintagyár programba regisztrálva a hazai vállalkozások segítséget kaphatnak ezen technológiák személyre szabott bevezetéséhez. Mindez a hazai kkv-k egyik legégetőbb problémájára, a termelékenység növelésére nyújt megoldást.
