BUX 42,294.68
+0.93%
BUMIX 3,972.87
+0.31%
CETOP20 1,960.74
0.00%
OTP 10,625
+0.43%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.56%
0.00%
ZWACK 17,050
-2.57%
0.00%
ANY 1,650
+0.61%
RABA 1,165
0.00%
0.00%
-0.24%
0.00%
+0.46%
OPUS 193.2
0.00%
-2.06%
+0.12%
0.00%
+1.60%
OTT1 149.2
0.00%
+0.51%
MOL 2,876
+1.48%
DELTA 39.05
-2.38%
ALTEO 2,420
+1.26%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,500
-8.81%
-2.11%
+0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.81%
0.00%
0.00%
0.00%
+7.14%
GOPD 9,020
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
0.00%
NAP 1,230
+0.33%
+11.11%
+0.48%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Fokozódik a verseny a klinikai kutatásokért

A klinikai vizsgálatok száma akár 20-30 százalékkal is növelhető lenne, ami a nemzetgazdaságnak évi 18-28 milliárd forint többletbevételt jelentene.

Magyarországon évente valamivel több, mint 300 klinikai kutatás zajlik. Becslések szerint a gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok évi 100 milliárd forint értéket adnak a magyar gazdaságnak, csak adóbevételek formájában 34-38 milliárd forint bevételt hoznak a különböző adónemeken keresztül.

„A klinikai vizsgálatok nemcsak a gyógyszerfejlesztések vagy a nemzetgazdasági értékteremtés szempontjából lényegesek, az orvosok itthon tartásában is fontos szerepet játszanak,

miközben közel húszezer magyar betegnek a legmodernebb gyógyszert nyújtják, ami ráadásul a társadalombiztosítási kasszát sem terheli”

– mondta Holchacker Péter, a Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója a Világgazdaságnak.

Fotó: AFP

A klinikai vizsgálatok száma akár 20-30 százalékkal is növelhető lenne, ami a nemzetgazdaságnak évi 18-28 milliárd forint többletbevételt jelentene, és ebből 7-11 milliárd forint a központi költségvetés adóbevételeit növelné.

A szakember szerint nem véletlen, hogy a gyógyszerfejlesztési vizsgálatokban való részvételért kemény és egyre fokozódó nemzetközi küzdelem folyik.

Lengyelországban 2017-ben valamivel 400 felett volt az újonnan elindult klinikai vizsgálatok száma, Bulgáriában és Romániában is emelkedő tendencia figyelhető meg, Magyarországon eközben visszaesést tapasztaltunk az engedélyezett vizsgálatok számában.

Egyre élesebb a verseny, ezért is jelezték az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, hogy az új ipari stratégiába a klinikai kutatások fontosságát is bele kell foglalni – emlékeztetett Holchacker Péter. A gyógyszercégek, amikor kutatásaikhoz és egyéb befektetéseikhez országot választanak, mérlegelik az ágazati szektorális adókat, az adminisztratív terheket, az ellátórendszer fejlettségét is. Sokszor azért döntenek más ország mellett, mert Magyarországon e tekintetben hiányosak a befektetésösztönző elemek, ezért is lenne fontos a feltételek optimalizálása, beleértve az innovációt támogató gyógyszerpolitikát – tette hozzá az AIPM igazgatója.

Az Európai Unió országai között Magyarország a klinikai vizsgálatok számában a tizedik helyen áll, ezt a helyet jó lenne megőrizni – vélekedett Holchacker Péter. A futó klinikai vizsgálatok számát tekintve még elsők vagyunk a régiós mezőnyben, de az új klinikai vizsgálatok terén már Lengyelország vezet. A hazai vizsgálatok között szép számmal találhatók úgynevezett első és második fázisú vizsgálatok, ezekből tavaly 270 zajlott az egyetemi klinikákon és a kórházakban. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok a kutatás-fejlesztésbe legnagyobb arányban befektető vállalatok közé tartoznak, átlagosan árbevételük 15,1 százalékát forgatják vissza k+f-programokba.

Az egyik innovatív gyógyszergyártónak, a Pfizernek közel ötven kutatása fut Magyarországon, megközelítőleg 1500 beteg részvételével kilenc különböző terápiás területen – közölte a gyógyszeripari vállalat. A vizsgálatok fele az onkológiához köthető, de kutatások folynak a gyulladásos megbetegedések, a neurológia, a fájdalom, a védőoltások, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések területén is.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek