Jövőre is lesz cafeteria
Bár több, ma még adómentes béren kívüli juttatás után is kell majd adót fizetni januártól – ami a munkáltatóknak 2 százalékkal több bérterhet jelenthet –, a munkaadók túlnyomó többsége megtartja a cafeteriacsomagot, hogy megőrizze a munkavállalóit – állítja Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója cége 2 ezer céget felölelő felmérésére hivatkozva. Szerinte Magyarországon 1,5–1,8 millió ember kaphat valamilyen cafeteriajuttatást a csaknem 4,5 millió foglalkoztatottból, ugyanakkor Fata László cafeteria-szakértő szerint csak a SZÉP-kártyások száma másfél millióra tehető. A Cafeteria Trend és a Szent István Egyetem csaknem 700 munkáltatót felölelő kutatása szerint a munkaadók átlagosan 390 ezer forintot költenek dolgozónként béren kívüli juttatásra az idén, az összeg évről évre nő. Az Edenred kutatása szerint 320–350 ezer forint közé tehető az átlagos éves cafeteriakeret. Jövőre adómentes cafeteriaelem lesz az óvodai, bölcsődei ellátás, a számítógép-használat, és a munkáltató kamatmentesen adhat lakáshitelt a dolgozójának. Ellenben a diákhitel-támogatás vagy a kockázati biztosítás 2019-ben jövedelemként adózik, s elveszti adómentességét a kulturális és a sportbelépőjegy is.
Fata László jelezte: nem ritka, hogy meghatározó cégek egymillió forintot költenek fejenként a cafeteriára, ebben egészségbiztosítás, például magánorvosi ellátás ugyanúgy szerepel, mint nyugdíjbiztosítás vagy gyermekelhelyezés. A szellemi munkakörben dolgozó huszonévesek a laptopot, a telefont vagy az otthoni munkavégzést alanyi jognak tartják, nem juttatásnak – értettek egyet a felszólalók. A fiatalok egy–három évet képzelnek el egy munkahelyen, és örülnek a képzési lehetőségeknek. A középkorúak nagyra értékelik az egészség- és nyugdíjbiztosítási cafeteriaelemeket. Klein Sándor pszichológus szerint a munkavállalóknak a motiváció mellett sokat számít a jó munkahelyi légkör és a korrekt, emberséges főnök is. Pethő Anikó, az Aarenson Consulting alapítója szerint évente egyszer minden egyes cégnek érdemes megkérdeznie a dolgozóit, milyen cafeteriaelemekre vágynak.
Bérfeszültségeket kezelnek a juttatással
Pethő Ildikó példájában az égető munkaerőhiány miatt egy cég csak magasabb alapbérrel tudott felvenni új munkatársat, mint a több éve ott dolgozók juttatása. A bérviszály elkerülésére az új dolgozó egyedi, béren kívüli juttatásokat kapott. | VG
