Marad a fordított áfa a magyar acélpiacon
A kereskedők és a gyártók számára egyaránt kedvező döntésnek köszönhetően számos bizonytalan hátterű kereskedőcég tűnt el az elmúlt években, ami jelentősen hozzájárult a piac tisztulásához, és közvetve áremelkedésekhez vezetett – mutatott rá közleményében az acél- és műanyagipari termékek nagykereskedelmével foglalkozó Carboferr Zrt. Az acélipari termékek többségére alkalmazandó, eredetileg az év végén lejáró, de végül 2022. június 30-ig meghosszabbított fordított adózás többek között a hengerelt, különböző szélességű vas- vagy ötvözetlen acélipari termékeket, továbbá melegen hengerelt rúd- vagy ötvözetlen acélból, illetve egyéb ötvözetlen acélból készült árucikkeket érinti. Az adócsalás elleni küzdelem egyik eszközeként is értelmezhető adózási forma lényege, hogy belföldi tranzakciónál az áfát a termék beszerzője helyett annak vevője fizeti be. A 2015 elején hatályba lépett intézkedések célja elsősorban az áfacsalás minimalizálása volt, ugyanakkor az adóelkerülő cégek nemcsak a költségvetésnek okoznak kárt, hanem a piaci szereplőknek is. Ugyanis az adóelkerülő vállalkozások rendkívül alacsony szintre szorították le az árakat, ami súlyos károkat – sok esetben csődöt – okozott a hazai acélkereskedőknek.
Az intézkedés hatására beindult a piactisztulás: a kedvezőtlen adózás miatt a káros cégek kiléptek a piacról, amelynek köszönhetően a korábbi mesterségesen lenyomott termékárak is megszűntek, és a magyar piac a nemzetközi ármozgásokat követi. Ezt támasztják alá az elmúlt három év adatai is, amelyekből látszik, hogy a magyar piaci árak ugyan néhány hetes csúszással, de a nyugat-európai trendhez hasonlóan változnak. Emellett további pozitívum az is, hogy a két piac között az árdifferencia is csökkent: az év második negyedévében a nyugat-európai betonacél tonnánkénti ára 544, a hazai piacon pedig 521 euró volt.
Nagyon erős az uniós kereslet
Uniós szinten a látszólagos acélfelhasználás három százalékkal nőtt 2018 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ezt a növekedést a jelentős mértékű valós acélfelhasználás és a szezonális készletfelhalmozás magyarázza ebben az időszakban. Az unió piacára a belső szállítás 2,1 százalékkal 37 millió tonnára nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik országokból származó import – az előző évben egyébként is megnövekedett szintű behozatalhoz képest – 9,8 százalékos növekedéssel elérte a 10 millió tonnát.
