Tovább csökkent tavaly az üzletek száma
A kiskereskedelmi üzletek száma 2013 óta folyamatosan csökken, tavaly 2,9 százalékkal volt kevesebb, mint 2016-ban, miközben az átlagos alapterületük 2013 és 2017 között 7,9 százalékkal emelkedett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap publikált Helyzetkép a kiskereskedelemről 2017 című kiadványából. A múlt év végén 124,9 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, a 2010. év véginél 18,1 ezerrel kevesebb. Elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké, valamint az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent. A boltok száma 2010-től 2012-ig még emelkedett, majd 2013-tól folyamatosan mérséklődött. Tavaly decemberben 5,9 ezer nemzeti dohánybolt és 2,4 ezer gyógyszertár működött az ország területén. Az elmúlt évben az ágazat beruházásainak folyó áras teljesítményértéke – az előzetes adatok szerint – 166 milliárd forint volt, ez a nemzetgazdaság összes beruházásának a 2,6 százaléka. Folytatódott tehát a 2016-ban kezdődött erőteljes bővülés, elsősorban a nemzetközi élelmiszerláncok által végrehajtott áruház-korszerűsítések, -átépítések és -felújítások eredményezték a 15 százalékos növekedést. A nagyarányú bővülés hatására a tavalyi volumen 22 százalékkal haladta meg a 2010-est.
Főtevékenysége alapján 108 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván a kiskereskedelemben tavaly, 2,8 százalékkal kevesebbet, mint 2016-ban. Az újonnan regisztráltak száma 5,2 százalékkal emelkedett ebben a körben, a nemzetgazdaság egészében 7,4 százalékos volt a növekedés. A kiskereskedelemben a regisztrált társas vállalkozások száma megközelítette az 58 ezret, az önálló vállalkozóké 50 ezer volt. A legnépszerűbb vállalkozási forma a korlátolt felelősségű társaság (41 ezer), utána a betéti társaságok következnek (16 ezer). A KSH adatai szerint tavaly a kiskereskedelmi ágazatban működő vállalkozások együttvéve 368 ezer főt, a nemzetgazdaság egészének 8,3 százalékát foglalkoztatták, az arány 2010 és 2017 között egy százalékponttal csökkent. Az előző évhez képest a szektor foglalkoztatottjainak száma gyakorlatilag nem változott, míg a nemzetgazdaságé összességében 1,6 százalékkal nőtt.
A kiadványban kitértek arra is, hogy főként az élelmiszerek, a szeszes italok, a dohányáruk és az egyéb cikkek, üzemanyagok csoportjában bekövetkezett árszínvonal-növekedés miatt emelkedtek a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal. Bár az infláció lassult, ezekért a termékekért 2017-ben 4,8 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek árváltozása 2011-ben volt a legnagyobb (6,6 százalék) és 2014-ben a legkisebb mértékű (mínusz 0,4), ezen termékek tavaly 2,8 százalékkal drágultak. A ruházati cikkek ára tavaly 0,5 százalékkal nőtt. A járművek nélkül számított tartós fogyasztási cikkeké 2013 óta minden évben csökkent, az elmúlt évben 0,6 százalékkal, ezen belül a tartós kulturális cikkek (például audio-video készülék, számítógép, telefon) átlagosan 3,5 százalékkal lettek olcsóbbak.
Lendületben a V4-ek
A statisztikai hivatal kiemelte, hogy a visegrádi országokban az uniós átlagnál nagyobb mértékben nőtt az elmúlt évben a kiskereskedelmi forgalom, az 5,5 százalékos hazai bővülést azonban a lengyelek (6,4 százalék) mellett a szlovákok (6,1) és a csehek (5,9) is túlszárnyalták. | VG
