Trendivé lehet tenni a gazdálkodást

Az Agrárminisztérium legfőbb feladata a digitalizáció bevezetése a mezőgazdaságba – emelte ki előadásában Juhász Anikó, a tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Terveik szerint informatikai képzéseket szerveznek majd, illetve már elindult a Digitális Agrárakadémia, amely felméri a gazdák digitális tudását.

Középtávon a hazai mezőgazdasági és élelmiszerágazat hatékonyságának növelése, hosszú távon a magyar lakosság biztonságos élelmiszer-ellátása és az exportpiacokon való érvényesülés az agrárium fő célkitűzése – mondta a konferencián Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója. Szerinte nem kellő hatékonyságú a meglévő erőforrásaink felhasználása, amit több statisztika is igazol. „Az egy év alatt megtermelt agrárjövedelmeket nézve azt látjuk, hogy a magyar átlag az európai uniós átlag harmada, a nyugat-európai 80-82 ezer eurós összegnek pedig csupán tizede. Emellett hazánk az uniós átlagtermésnek is csupán 54 százalékát éri el” – hozott példákat.

Eközben pedig adottságainkat és elhelyezkedésünket nézve látható, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban – sportnyelven szólva – pole pozícióban van. Ebből következően, ha előre tudunk lépni a fejlesztendő területeinken, akkor gazdaságunk 2050-ben is el tudja látni a hazai lakosságot és mellette a külföldi piacokat is jó minőségű, GMO-mentes élelmiszerekkel – hangsúlyozta.

Az AMC ügyvezető igazgatója szerint az agráriumban felhalmozott tőke és a kellő technikai paraméterekkel rendelkező eszközpark ugyan kulcsfontosságú tényezője a fejlődésnek, de amíg nincs szemléletváltás az ágazatban, és nem aktiválódik az a generáció, amelyikben megvan a fogékonyság az IT-eszközök iránt is, addig nem lesz hatékonyabb a termelés. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a magyar piacon fellelhető gépeknek ma már szinte mindegyike tud valamilyen digitális IT-technológiát, de ezek közel 60-65 százalékával nem élnek a magyar gazdák. A használt eszközöknél sem túl rózsás a helyzet, hiszen a számok azt mutatják, hogy a megfelelő IT-technológiai tudás hiányában egy átlagos mezőgazdasági gép tudásának csupán 40-45 százalékát használják ki a magyar gazdaságokban.

Erre a problémára a generációk közötti tudásmegosztás és a fiatalok behívása lehet a megoldás, ehhez azonban meg kell találni azokat az üzeneteket és hívószavakat, amelyekkel a fiatalok az agráriumba csábíthatók – hangsúlyozta Ondré Péter. Abban egyetértés van a területtel foglalkozó szakértők szerint, hogy a fiatalokat legfőképpen a digitalizáció oldaláról lehet az agrárágazatba csábítani, hiszen számukra vonzó és otthonos az okoseszközök világa. Ugyanakkor nemcsak az fontos, hogy a fiatalokat mezőgazdasági pályára csábítsák, hanem hogy ott is tartsák őket. Az idősebbek számára is megfogalmazhatók pozitív üzenetek: számukra a digitalizációval egyszerűbbé tehető feladatok, csökkenthető terhek lehetnek ilyenek, hiszen őket az adminisztráció nyomasztja leginkább.

A jól képzett fiatalok bevonásához érdemes közvetíteni nekik az agráriumban elérhető jövedelmi szinteket, másrészt pedig azt, hogy ma már ez az ágazat is trendi – mondta az AMC ügyvezető igazgatója. Tudatosítani kell, hogy a mezőgazdaság már nem a régi, lejáratott beidegződések szerint működik, nem a sáros csizmával azonos, hanem a precíziós technológiák, GPS-sorvezetők, hozamtérképek, drónok, differenciált inputanyag-kijuttatók, kormányvezérelt robotok irányába halad.

Azért pedig, hogy ezek az üzenetek minél több fiatalhoz juthassanak el, az AMC november végén Fiatalok az agrárpályán címmel konferenciát szervez. Ezen azt járják körbe, miként tehető a fiatalok számára is kompatibilissé az agrárium. Olyan agrárvállalkozókat kívánnak megszólaltatni, akik munkavállalóként tekintve a fiatalokra, elmondják, hogy milyen munkára és milyen jövedelmi viszonyokra lehet számítani napjainkban azoknál a nagy magyar agrárcégeknél, amelyek integrálni, fejleszteni tudnak a gépek és a humán erőforrás terén is – mondta az AMC ügyvezető igazgatója.