Van kiút a negyvenmilliós játszmából
Az árubeszerzéses közbeszerzéseknél 2015 novemberétől 25 millió forint volt az összeghatár, s bár ezt 2017 januárjában már 40 millióra emelték, a hatályos rendszer is hátráltatja a cégeket a projektek kivitelezésében – mondta lapunak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Elvileg 4-5 hónap alatt is le lehetne folytatni egy közbeszerzési eljárást, a gyakorlatban mégis sokszor 8-10 hónapig elhúzódik a folyamat. Ezzel szemben a háromajánlatos módszerrel az egyszerűbb beszerzéseket néhány hét alatt le lehetne bonyolítani, de az összetettebbekre is elegendő lenne egy-két hónap. Essősy szerint a közbeszerzési kötelezettség még a minisztériumoknak, állami háttérintézményeknek és önkormányzatoknak is fejfájást okoz, nemhogy az ebben járatlan kisvállalkozóknak. Ha például valaki hosszú évek óta visszatérően egy német gyártmányú munkagépet szerez be, gondban lehet később a karbantartással, ha egy számára addig ismeretlen japán márka kerül ki a tenderből győztesen. A szakember azt is felvetette, előremutató lenne, ha visszamenőleg is eltörölnék a kötelezettséget, Essősy véleménye szerint ez nagy lendületet adna az uniós fejlesztéseknek, de így sem szűnne meg az ajánlatok versenyeztetése.
A kötelezettség eltörlése teremtené a legtisztább helyzetet, de az is növelné a cégek mozgásterét, ha a közbeszerzési értékhatárt 40-ről például 100 millió forintra emelnék fel – húzta alá lapunknak Tóth Ádám, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Kiemelte, hogy különösen a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop), és a Vidékfejlesztési programban (VP) veszélyezteti a projektek megvalósítását a hatályos közbeszerzési törvény, a csúszás miatt sok esetben legfeljebb a támogatói előleggel számolhattak el eddig a kedvezményezettek. Jellemző példa a Ginopban a termelési kapacitásbővítő, illetve a gyors növekedésű, úgynevezett gazellavállalkozások pályázata, a VP-ben pedig az élelmiszeripari és a borászati felhívás. Tóth Ádám Ferenc rámutatott, hogy azért is okoz nehézséget a projektgazdáknak kordában tartani a fejlesztéseket, mert az elmúlt másfél-két évben számos kivitelezés költsége 30-60 százalékkal is emelkedett a munkaerőhiány és az építőanyagárak elszabadulása miatt – ez főként az üzemcsarnok-építéseknél és a telephelyfejlesztéseknél okoz fennakadásokat.
Fél-egy évvel hamarabb zárulnának a projektek a közbeszerzési értékhatár eltörlésével – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója. Nemcsak időt, hanem pénzt is spórolhatnának azonban a vállalkozók, hiszen az eljárás ügyvédi költsége egy egyszerűbb esetben is meghaladhatja az 1-1,5 millió forintot, összetettebb beszerzésnél pedig a 4-5 millió forintot is elérheti. Arról nem is beszélve, hogy az adminisztrációs teher rengeteg feszültséget okoz. A szakember szerint volt példa arra, hogy egy cégvezető inkább visszaadta a pályázatot, más pedig eleve nem indul, ha tudja, hogy közbeszerzési eljárás vár rá.
Lapunk úgy tudja, a kormány fontolóra vette a 40 millió forintos értékhatár eltörlését, információink szerint eredetileg már augusztus végén, szeptember elején is megtehették volna ezt a lépést, de a döntés még várat magára. Értesüléseink szerint a kötelezettség eltörlését visszamenőleg tervezik, így nemcsak az ezután induló procedúráktól mentesülhetnének a vállalkozók, hanem a már folyamatban lévőktől is. Megkerestük a témában az Innovációs és Technológiai Minisztériumot és a Miniszterelnökséget is, lapzártánkig azonban nem kaptunk választ.
