Magyarország bruttó hazai terméke 2018 III. negyedévében a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójában (KSH).
A Világgazdaság elemzői konszenzusa éves alapon 4,3 százalékos növekedést várt a magyar gazdaságtól a harmadik negyedévben.
A közlés szerint a 2018 III. negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene.
A gazdasági teljesítmény 2018 I–III. negyedévében – a kiigazítás nélküli adatok alapján – 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte:
a harmadik negyedévben a legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás járult hozzá a növekedéshez, de az építőipar és a mezőgazdaság is jelentős teljesítményt nyújtott.
Kiegyensúlyozott a magyar gazdaság
A hazai gazdaság 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési pályán van – reagált a KSH jelentésére Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető emlékeztetett:
míg a kétezres években a külső és belső eladósodottságot eredményező gazdaságpolitika a csőd szélére sodorta Magyarországot, napjainkban a növekedés alapjai stabilak, negyedévről negyedéve 4 százalék feletti bővülést mutat, a költségvetési hiány alacsony, ezzel az államadósság aránya is évről-évre csökkenni tud.
Varga kiemelte, a magyar gazdaság 2018 első három negyedéves növekedése több mint két és félszerese az uniós átlagnak, ezzel a régióban az első, az Európai Unióban a második helyen szerepel a tagállamok között. Az idei évben eddig egy erőteljes, 4,7 százalékos növekedést láthatunk. Ehhez minden nemzetgazdasági ág érdemben hozzájárult, melyek közül a magas ütemben bővülő építőipar és szolgáltatási ágak emelhetők ki. Ezek mögött két fő húzóerő áll:
a jövedelmi helyzettel párhuzamosan emelkedő lakossági fogyasztás és a kétszámjegyű bővülést elérő beruházások.
Legutóbb az Európai Bizottság emelte 4,3 százalékra a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, így mostanra a hazai és nemzetközi szervezetek szinte egyöntetűen jóval négy százalék feletti bővülést várnak Magyarországon 2018-ra, ami összhangban van a kormány várakozásaival – mondta el a pénzügyminiszter. Hozzátette: ennek elérését egyebek mellett az otthonteremtési program, a tartósan emelkedő bérek, a növekvő belső fogyasztás, az erős a fejlesztési projektek megvalósulása, valamint a szolgáltatói szektor növekvő teljesítménye támogatja.
A vártnál fél százalékponttal jobb lett a GDP a harmadik negyedévben
Meglepetést okozott a GDP, különösen annak fényében, hogy a német növekedés éves szinten csupán 1,1 százalékkal nőtt – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője.
A várakozások feletti bővülés a mezőgazdaság, egyes szolgáltató ágazatok – a kivételesen jó időjárás nyomán a turizmus-, a fogyasztás és szolgáltatások külkereskedelmének köszönhető.
Regős Gábor hozzáfűzte: várhatóan 2018 lesz a növekedés csúcsa, nem kizárt a négy százalékos növekedés fenntartása, ehhez azonban a versenyképesség erősítésére és a beruházási aktivitás fenntartására van szükség.
Óvatosságra int az ING
Meglátásunk szerint a meglepetést elsősorban a vártnál jobban bővülő mezőgazdaság okozhatta, valamint az építőipar hozzáadott értéke is dinamikusabban nőhetett, mint azt a termelési adatok sugallták. A gyenge ipari teljesítmény ellenére a külkereskedelem is meglepetéssel szolgálhatott.
Érdemi magyarázatot erre a szolgáltatás-külkereskedelem további dinamizálódása jelenthet
– fejtette ki a KSH adataira reagálva Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője.
Hozzátette, a mai meglepően erős adat ellenére továbbra is úgy gondolják, hogy a magyar gazdaság 2019-ben veszíthet lendületéből, hiszen a külső kereslet várt romlását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Idén azonban könnyen lehet, hogy másfél évtizedes növekedési rekordokat ostromol majd a magyar gazdaság, amihez kell egy a mostanihoz hasonlóan erős hajrá a negyedik negyedévben. Az elmúlt két negyedév pozitív meglepetését is figyelembe véve ez már nem is lenne annyira meglepő – fűzte hozzá.
Sokat segítenek az állami és EU-s beruházások
A GDP – szezonálisan és naptárhatással kiigazítva – 1,2 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, ami megfelelt a Takarékbank várakozásainak – olvasható a Takarék Bank közleményében.
Az ipar teljesítménye alig járult hozzá a növekedéshez, mivel a szeptembertől bevezetett új károsanyag mérési szabályzatok (WLTP) visszafogta az ágazat teljesítményét, azonban
amint az autógyártók megszerzik a szükséges engedélyeket, a járműgyártás újabb lökést adhat a növekedésnek, így ennek hatását átmenetinek tekintjük
– teszi hozzá a közlemény.
A közeljövőben várható a kivitelezési fázisban levő lakásépítések átadási hulláma, ami az iroda-, ipari, logisztikai, raktárpiaci fellendüléssel, a tisztán állami és uniós beruházásokkal tartós növekedési pályán tartja a hazai gazdaságot.
– írja a Takarék Bank.
Az elemzés szerint a fogyasztás tartósan hozzájárul a növekedéshez a következő években is, mivel a minimálbérek várható további jelentős emelése – nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a környező országokban is mintegy kétszámjegyű a bérek és a minimálbérek növekedése –, a jelentős munkaerőhiány, egyes szakmákban további életpályamodellek miatt a bérek a következő években is megközelítően kétszámjegyű növekedést mutathatnak, amit részben enyhít a szocho csökkentése, így a munkáltatói költségek lassabb ütemben növekednek.
