késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Rendkívüli hír Paks II-ről: a Roszatom Moszkvában tette világossá Európa számára, mi fog történni az új magyar atomerőművel – az orosz vezérhelyettes minden kérdésre válaszolt
Az Európai Bíróság 2025. szeptember 11-én megsemmisítette a Magyarország által a Paks II. atomerőműnek nyújtott támogatást jóváhagyó bizottsági határozatot. Kifogása szerint az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új reaktor megépítésére irányuló szerződés valamely orosz vállalkozásnak történő közvetlen odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályokkal. A közlés nyomán Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere azonnal rámutatott, hogy a bíróság nem állapított meg semmilyen jogsértést, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig jelezte, hogy a döntés nem korlátozza vagy lassítja le a beruházást, a következő évtized elején mindkét új paksi blokkot hálózatra lehet kapcsolni.
A Világgazdaságnak – a magyar média más képviselőivel – lehetősége nyílt az új helyzetről és másról is kérdeznie Kirill Komarovot, a két új paksi atomblokkot tervező és építő oroszországi Roszatom vezérigazgatójának első helyettesét, nemzetközi üzletfejlesztési igazgatót. A bírósági döntés kapcsán a következőket közölte:
Ha röviden szeretnék válaszolni, akkor az Európai Bíróság ítélete nem befolyásolja a Paks II.-beruházást. Ezt nem mi mondjuk, hanem a magyar partnereink. A Roszatom ugyanis nem részese ennek a vitának, még kevésbé nem az a bíróságon. Ismerjük a magyar partnereink, a magyar megrendelő álláspontját, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is nyilatkozott ezzel kapcsolatban. Eljárásrendi kérdésről van szó. Arról, hogy meg kell vizsgálni, hogy az Európai Bizottság mennyire alapozta meg érveit. Eljárásjogi kérdések pedig mindig adódnak, de az a legfontosabb, hogy:
A projekt semennyi időre sem állt meg, és aktívan halad előre. Rövidesen konkrét események következnek a projekt megvalósításában.
Hol tart a Paks II. beruházás, és mikor helyezik ténylegesen üzembe az új blokkokat?
Ütemterv szerint valósítjuk meg a projektet. Jelenleg aktív munka folyik az építési területen. Elkészült a 23 méter mély munkagödör, és folyik az úgynevezett első beton kiöntésének előkészülete, ami után hivatalosan is épülő atomerőműnek minősül Paks II.
Amint kiadja a magyar nukleáris hatóság a vonatkozó engedélyt, két hónapon belül kiöntjük az első betont.
Mindezzel nagyon sok más munkafolyamat is összefügg, de sok berendezés gyártására és szállítására vonatkozó szerződést már megkötöttek. Már gyártják a reaktortartályokat az orosz üzemekben, ahogyan a turbinát is Franciaországban. Részben francia beszállító bevonásával készül az automatikus irányítórendszer.
Befolyásolják-e az Oroszország elleni szankciók a Roszatom működését? Milyen mértékben helyettesíthetők a nyugati termékek?
Ami a szankciókat illeti, mi ezeket nem tartjuk jogi erővel bíró intézkedéseknek. Politikai döntésekről van szó, amelyek nem jogrenden alapulnak. Mind az amerikai, mind az európai szankciókra vonatkozó döntésekben világosan megfogalmazták, hogy azok nem vonatkoznak az atomenergetikára. A Roszatomra nem terjed ki a szankciók hatálya.
A politikai klíma azonban összességében nem kedvező, ezért a logisztikai és a finanszírozási kérdésekben alternatív megoldásokat kell találni.
De a legfontosabbak a következők:
- 2022 és 2024 között a Roszatom külföldi bevételei megduplázódtak, 9 milliárd dollárról 18 milliárd dollárra.
- Egyetlenegy projektünket sem állítottuk le, a finnországi kivételével, de ez az ügy jelenleg nemzetközi döntőbíróság előtt van. A bíróság majd eldönti, mennyire volt jogszerű a finn döntés. Az együttműködés folytatódik, nemcsak a globális déllel, hanem a nyugati és a közép-európai országokkal is. Továbbra is biztosítjuk az üzemanyagot és a szolgáltatásokat – egyebek közt a Paksi Atomerőműnek. Mindez azért történik, mert maradéktalanul betartjuk a szerződéses kötelezettségeinket. Az atomenergetikára nem terjedhet ki a politikai turbulencia, miután a legfontosabb a biztonság. Bárhogy is viselkedjenek a nyugati országok, teljesítjük a szerződéses kötelezettségeinket.
- Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy Moszkvában, az Atomenergetikai Világhéten 118 ország vesz részt, amelyek nagy érdeklődést tanúsítanak az atomenergetika iránt.
Az atomenergetika fejlődésének központja nem a Nyugat, hanem a globális Dél, Kína, India, a dél-kelet-ázsiai országok,
ahol hatalmas mennyiségű energiára van szükség. Mintegy 700 millióan nem férnek hozzá a villamos energiához, köztük az afrikai országok sem, amelyek megbízható partnerei Oroszországnak. Oroszország is megbízható partnere ezen országoknak. Korábban partnereink fele-fele arányban voltak nyugatiak és a globális déli országokból, most ez az arány 80-20-ra változott a globális Dél javára. A nyugati részesedés nem csökken, viszont gyorsan növekszik a globális Dél részesedése. Nagyon ambiciózus tervek rajzolódnak ki Oroszországban, ahol az atomenergetikai kapacitások megduplázása a cél. Az elkövetkező 20 évben 25 százalékra növekszik az atomenergia részaránya az energiamixben.
Hasonló ambiciózus tervekkel rendelkezik Kína és India, az utóbbi ország 10 gigawattról 100 gigawattra tervezi bővíteni az atomenergetikai kapacitásait.
Vannak olyan országok, amelyek eddig nem gondoltak az atomenergiára, mint az energiamix összetevőjére. Ilyen Indonézia, ahol 300 millió ember él. Ezen országok ma aktívan tervezik, hogy belépnek az atomenergiát használó országok klubjába. Ázsiában Vietnám is visszatérne az atomenergiához. A mostani rendezvényen a 120 milliós Etiópia is bejelentette, hogy használni szeretné az atomenergiát. A közép-afrikai országok is, mint például Niger, atomerőművet szeretnének építeni. Mindenkinek jut elegendő munka. A Roszatom arról ismert, hogy mindig teljesíti szerződéses kötelezettségeit.
Azonban sok a bizonytalanság a Siemens Energy és a Paks II. Atomerőmű projekt irányítástechnikai rendszere körül. Helyettesíthető a német cég berendezése más gyártókéval?
Az az elv, hogy mindig teljesítjük szerződéses szállítási kötelezettségeinket, azt jelenti, hogy
magas követelményeket állítunk magunk elé, és ezt várjuk el a szerződéses partnereinktől is.
Nem dolgozunk azokkal a cégekkel, amelyek megszegik a szerződéses kötelezettségeiket irányunkban. Amikor Oroszországban építünk atomerőművet, a berendezések 98-99 százaléka orosz gyártmány, ezért képesek vagyunk magunk teljesen felépíteni egy atomerőművet. Ám miután transzparensen működő vállalat vagyunk, a nyílt beszerzéseken külföldi cégek is részt vehetnek, a külföldi projektjeinkben megrendelőink elvárásainak megfelelően járunk el.
Ami a Paks II. projektet illeti, a magyar megrendelőnkkel kidolgoztunk egy technológiai tervet, amely alapján meghatározzuk, hogy mely berendezés vagy munka az orosz, és mi a magyar rész, hiszen az az egyik fő feladatunk, hogy a magyar ipart, így a magyar építőipart helyzetbe hozzuk. Vannak más kívánalmai a megrendelőnek, ezért a legó mintájára építjük fel az erőművet, a rendelkezésre álló legjobb berendezésekből. A Paks II. atomerőműben
- francia lesz a turbina,
- szintén részben francia részegységekből áll majd az automatikus rendszerirányítás, amelyben lesznek orosz elemek is,
- a szivattyúkat több országból szerezzük be.
Miután az atomenergetikában bevett gyakorlat a széles körű nemzetközi együttműködés, ennek eredményeként a legjobb és a legbiztonságosabb megoldásokat tudjuk választani. Ezért ilyen atomerőmű lesz a Paks II. is, és azokkal fogjuk megépíteni, akik hozzánk hasonlóan teljesítik a vállalt kötelezettségeiket.
Aszódi: akár egy nap alatt is dönthet a bíróság
„A bíróság szerint az Európai Bizottságnak (EB) a közbeszerzés kérdését és a technológia kiválasztását együtt kellett volna vizsgálnia az állami támogatás ügyével, azt viszont nem mondta ki, hogy helytelen lett volna a technológia kiválasztása” – erre Aszódi Attila egyetemi tanár, a Paks II. projekt korábbi kormánybiztosa mutatott rá néhány napja az ATV műsorában.
Ezt azért tartotta lényegesnek, mert az EB valójában már megvizsgálta a közbeszerzés kérdését, és azt is, hogy Magyarországnak volt-e joga közvetlenül kiválasztani a technológia szállítóját. Azzal pedig, hogy 2016-ban lezárta az ügyben folyt kötelezettségszegési eljárást, elismerte, hogy helyes volt a szállító kiválasztásának módja. Arra a kérdésére, hogy az új helyzetben ki kell-e írni közbeszerzési eljárást, Aszódi Attila azt válaszolta, hogy nem feltétlenül. Ez azon múlik, hogy az EB hogyan értelmezi a másodfokú bíróság döntését. Ő maga azonban úgy látja, hogy az EB az ügyet akár egyetlen nap alatt is lezárhatja, hiszen a kezében vannak a korábbi vizsgálati anyagok, azok alapján pedig ismét arra juthat, hogy Magyarország kiválaszthatta közvetlenül is a technológia szállítóját.
Nem lehet gond a kivitelezés 12 milliárd eurós, az akkori körülmények között abszolút versenyképes árával sem. Vagyis a bizottság újra kiadhatja azt a határozatot, amely szerint a projekt teljesen megfelel az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak, haladhat tovább. A volt kormánybiztos leszögezte: a bizottság nem Magyarországot marasztalta el, hanem az EB döntését kifogásolta. Mindazonáltal a bíróság döntése most bizonytalanságot teremt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.