Kazah befektetőket várunk

Két munkacsoport jön létre annak az együttműködési megállapodásnak a részeként, amelyet a Magyar–Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság hatodik ülésszakán írtak alá. Az atomenergia-munkacsoport az innovációs és kutatás-fejlesztési partnerségre fókuszál, a turisztikai pedig felméri a területen kínálkozó lehetőségeket, és segíti a befektetések ösztönzését. Varga Mihály pénzügyminiszter az eseményt követő tájékoztatón ismertette, hogy terítékre került a vízgazdálkodás, az egészségipar, a gyógyszeripar, az élelmiszeripar és a digitalizáció is.

Tavaly a két ország kereskedelmi forgalma az előző évi háromszorosára, 540 millió dollárra nőtt, az idén pedig meghaladhatja a 700 millió dollárt. Az első nyolc hónapban több mint 30 százalékos volt a bővülés, ezen belül a kivitelünk 3,8 százalékkal, 99 millió dollárra, a behozatalunk 41 százalékkal, 401 millió dollárra nőtt 2017 hasonló időszakához képest. Tavaly közvetlen légi járat indult Asztana és Budapest között, amelyet eddig 40 ezer utas vett igénybe. Mivel a Mol már több mint tíz éve sikeresen jelen van Kazahsztánban, a magyar pénzügyminiszter bízik benne, hogy a közép-ázsiai ország is megjelenik beruházóként Magyarországon.

Timur Szulejmenov, Kazahsztán nemzetgazdasági minisztere kiemelte, hogy országa GDP-je folyamatosan nő, stratégiai jelentőségét növeli Oroszország és Kína szomszédsága, és az, hogy három fontos tranzitút is áthalad a területén. Kazahsztán tizenkét szabadkereskedelmi zónában várja jókora adózási könnyítésekkel a befektetőket: nem kell például sem társasági, sem vagyonadót fizetni.

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében az idei tanévben 200 kazah fiatal tanulhat Magyarországon. A több mint ötszörös túljelentkezés miatt Varga Mihály felajánlotta a keret ötvenfős megemelését.

Augusztusig

30

százalékkal nőtt

az árucsere-forgalom