Keleti fordulat jöhet a mézexportban
A magyar méz a minőségét tekintve a legfelső kategóriába tartozik a világon, összefogással jelentősen nőhetne a mézágazat jövedelemtermelő képessége – mondta Nagy István agrárminiszter a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének siófoki kongresszusán. Hangsúlyozta: már nem fenntartható, hogy a Magyarországon termelt méz nagy részét hordós kiszerelésben adják el, a méhészeknek meg kell mutatniuk, hogy a termelésben és az értékesítésben is közösen tudnak előrelépni. Nagy István szerint a magyar méznek erős piaca lehet Kína, amely bár az „egész világot elárasztja mézzel”, magyar mézet akar venni, akár 6-10 ezer forintos üvegenkénti áron is, mert egyre több a tehetős polgára, akinek fontos, hogy kiváló minőségű élelmiszereket fogyasszon.
A mintegy kétszáz méhészeti szakember előtt a tárcavezető szólt a méhcsaládok számának csökkenéséről és az önbeporzó napraforgóról. Megjegyezte: a méhpusztulás ütemét látva csak idő kérdése, hogy Magyarország legyen az a hely, ahol a legsűrűbb a méhpopuláció Európában. Az önbeporzó napraforgó a miniszter szerint az egész ökoszisztémára negatív hatással lehet. A gazdálkodók a biztosabb hozam és a nagyobb termésmennyiség érdekében a napraforgó vetésterületének több mint a felén már önporzó fajtát vetnek, amely nem ad nektárt. Az önporzó fajta vetésterülete drasztikusan nő, Nagy István az agrárkutató intézettől kérte e folyamat hatásainak vizsgálatát. A Magyarországon termelt mézfajták közül a napraforgóméz a legjelentősebb, ma a teljes mennyiség 34 százalékát teszi ki, megelőzve a repce- (21 százalék) és az akácmézet (19 százalék).
