Közép-Európa lehet a többpólusú világ egyik központja Orbán Viktor szerint

A kelet-közép-európai országok (KKE) és Kína együttműködési platformja, a 16+1 együttműködés gondolata a 2011-ben Budapesten megrendezett Kína–KKE Gazdasági és Kereskedelmi Fórum után született, majd – 2017 novemberében – a szintén Budapesten megrendezett 6. Kína–KKE (16+1) csúcstalálkozón terjesztették ki az együttműködést a kelet-közép-európai országok és Kína kormányfői a jegybankokra is. A folyamatba illeszkedik a múlt hét végén első alkalommal megrendezett 16+1 jegybankelnöki csúcstalálkozó.

A konferencián előadást tartó Matolcsy György kilenc pontba foglalta össze a 2008-as válság tanulságait. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elmondta, hogy hiába vagyunk túl egy nagy gazdasági válságon, bármikor jöhet egy újabb krízis. Szerinte az uniós központi bankok és intézmények ugyan felkészültek egy pénzügyi megingásra, ám ezen a területen még van hova előrelépnünk. Matolcsy György arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a válság előtt az infláció volt a gazdasági szakemberek első számú közellensége, addig mostanra a magas államadósság vette át a mumus szerepét: hiába csökkent már eddig is jelentősen a magyar adósságráta, tovább kell erodálni a köztartozásokat. Ebből következik, hogy hosszú távon egyensúlyi költségvetésre van szükség. Az MNB vezetője két okból tartja fontosnak a nullás büdzsé elérését: egyrészt ezzel csökkenthető hatékonyan az adósságráta, másrészt mozgásteret ad a kormánynak egy esetleges turbulencia idején. A jegybankelnök úgy vélte, okos és hatékony szabályozásra már egy esetleges újabb válság kirobbanása előtt is szükség van, nem is beszélve arról, hogy a válság kezeléséhez elengedhetetlen a megfelelő feltételrendszer.

A 2002 és 2010 közötti gazdaságpolitika katasztrofális volt, ami beárnyékolta a következő időszakot is – mondta Matolcsy György, majd hozzátette: meg kellett változtatni a korábbi rossz szabályozásokat, és ki kell javítani a hibás döntések következményeit. Fontos a folyó fizetési mérleg pozitív egyenlege. Az MNB elnöke kifejtette, miért fontos a központi bankok piacoktól és politikai pártoktól való függetlensége, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hatékony gazdaságpolitikához együtt kell működni a kormánnyal, különösen akkor, ha a hatékony válságkezelés a cél – erre az együttműködésre jó példa az elmúlt néhány év Matolcsy György szerint, aki beszéde végén kiemelte a politikai stabilitást, ami kiszámíthatóságot biztosít a gazdasági szereplőknek, ezáltal a válság ellen is pajzsot nyújt.

Sanghajban világtörténelmi pillanatnak voltam tanúja, Kína a Világbank és az IMF ellen védte a szabadkereskedelmet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 16+1 konferencián. Ez azt mutatja, hogy a keleti ország kiemelkedően fontos szereplője lett a kereskedelemnek. A hetven év együttműködés és barátság jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy most is jó kapcsolatunk legyen Kínával. A régió a következő évtizedek nyertese akar lenni – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: nem elég befektetési és kereskedelmi kérdésekkel foglalkozni, pénzügyi kérdésekben is együtt kell működnünk.

Sokszínű társaság gyűlt ma össze Magyarországon, vannak eurót és saját valutát használó országok, illetve vannak uniós tagországok és olyanok is, amelyek nem tagjai az EU-nak – folytatta gondolatmenetét Orbán Viktor. A pénzügyi válság idején vált nyilvánvalóvá, hogy új világrend felé haladunk, korszakváltásban vagyunk. Kellő szerénységgel megkockáztathatjuk, hogy látjuk, milyen lesz a világ néhány évtized múlva: az egypólusú világ helyébe egy több központból álló, globális berendezkedés léphet – fejtette ki a miniszterelnök. A felemelkedő új centrumok között első helyen találjuk Kínát. Ugyan sok elemzés csak átmenetinek tartja a keleti ország felemelkedését, ennek ellenére nagy az esélye, hogy Kína a világgazdaság állócsillaga lesz. Európában is kiemelkedett egy új centrum, amely Közép-Európát és a Balkánt foglalja magában, ez a régió adja az Európai Unió növekedési motorját a következő időszakban. Orbán Viktor hangsúlyozta: a régió nagy előnye, hogy innovatívak vagyunk. A két felemelkedő központ között nyilvánvalóan gazdasági kapcsolatok is létrejönnek: Kína meg is hirdette az új Selyemút programot, amely tulajdonképpen Eurázsiát építi, és ez nem kevesebbet jelent, mint hogy egy egységes régió kialakítása van napirenden mind földrajzilag, mind gazdaságilag. A kormányfő hozzáfűzte: Eurázsia felépítéséhez jelentős infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, amihez a tőke előteremtéséről is gondoskodni kell. Az innovatív vállalatok fejlesztésében ezért nagyobb szerepet kellene vállalniuk a jegybankoknak. Modern oktatás nélkül nehéz megnyerni a jövőt, ennek felépítésében is nagyobb szerep juthatna a központi bankoknak. Orbán Viktor szavai szerint ezért cserébe a legnagyobb ajándék, amit a kormányok adni tudnak, a politikai stabilitás és a kiszámíthatóság – ebből a szempontból Közép-Európa jól áll.

El kell fogadnunk, hogy különbözőek vagyunk, különböző módszerekkel irányítjuk az országainkat, és ilyen szempontból Kína különbözik tőlünk – mondta a miniszterelnök. Kína és a régiónk között éves szinten 70 milliárd amerikai dollár értékű külkereskedelmet regisztráltak tavaly, ami 18 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. A modern világ kihívásainak kezeléséhez szükséges tudást két úton lehet megszerezni: vagy megvásároljuk, elszívjuk, vagy megtermeljük magunknak. Kelet-Európa mindig is úgy gondolta, hogy itt kell létrehozni a boldogulásunkhoz szükséges tudást. Magyarország miniszterelnöke hozzáfűzte: innovatív vállalatainkra és kutatás-fejlesztésre 2020-ig ezermilliárd forintot költhetünk el.

A világkereskedelemben az amerikai dollár elveszítheti az egyeduralkodó szerepét, a jüan komoly versenytárs. „Ebben inkább lehetőséget, mint veszélyt látok” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Kitért arra is, hogy ha a jövőben Magyarország bocsát ki kötvényt, az keleti irányba fog történni – ezzel vélhetően egy jövőbeni jüanalapú állampapír-kibocsátásra utalt a miniszterelnök. Egyetértett az MNB elnökének azzal a kijelentésével, amely szerint együtt kell működnie a jegybanknak és a kormánynak, ugyanis így védhetik meg az országot a válságok elmélyülésétől. A nemzeti bankok erőteljesebb szerepet vállalhatnának a kereskedelemben, ehhez minden eszközük megvan. Orbán Viktor a további veszélyek között említette az uniós országok 2008-asnál magasabb adósságrátáját és a migrációt, ez utóbbi jelentős gazdasági átalakítást hozhat a nyugat-európai országokban.

A kereskedelmi háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk, úgy kell a gazdaságpolitikánkat irányítani, hogy egyszerre tartsuk meg a régi jó kapcsolatokat és építsünk újakat. Azt kellene elérni, hogy Kínának, az Egyesült Államoknak és Németországnak egyszerre álljon érdekében Magyarország felemelkedése – zárta előadását Orbán Viktor.

Tíz százalékkal bővül évente a kínai kereskedelem

Kína és Kelet-Közép-Európa (KKE) között évente 10 százalék felett nő a kereskedelmi forgalom, ami minden más térségnél gyorsabb bővülést jelent – mondta Csi Kang, a Kínai Népköztársaság jegybankelnöke. Kína jelenleg 10 milliárd amerikai dollár befektetéssel van jelen a régióban, és a KKE-országok is 1,5 milliárd dollárt fektettek be Kínában. Csi Kang szerint ez a kiemelkedő kapcsolat a nemzetközi szabályok követésének, a piaci elvek tiszteletben tartásának és a politika támogatásának köszönhető. A kereskedelmi és befektetési kapcsolatok mellett a pénzügyi együttműködés elmélyítésén is dolgoznak, és az információcserét is meg szeretnék könnyíteni a KKE-régió és Kína között. A kínai külkereskedelmi bank 3 milliárd dollár hitelt nyújtott a régiós országoknak, és létrehozták a KKE-alapot is – fejtette ki a jegybankelnök. A két terület együttműködése a fintech szférára is kiterjed, folyamatosan bővül a mesterséges intelligencián, a big datán és a felhőszolgáltatásokon alapuló alkalmazások köre. Csi Kang kifejtette, hogy a kereskedelmi háború és a Fed kamatemelése bizonytalanságot teremt a nemzetközi kereskedelemben, ezt ellensúlyozhatja a régió együttműködése Kínával. | VG