Már több mint 4,5 millióan dolgoznak
Újabb történelmi csúcsra jutott a foglalkoztatottság, idén az augusztus–októberi időszakban átlagosan 4,502 millióan dolgoztak – derül ki a KSH jelentéséből. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest 57 ezerrel dolgoztak többen úgy, hogy a közfoglalkoztatottak száma 54 ezerrel csökkent, az elsődleges munkaerőpiacon dolgozóké pedig 109 ezerrel nőtt. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,8 százalékra emelkedett. Az Európa 2020 stratégiában meghatározott 75 százalékos cél sincs már messze: a 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 74,9 százalékos. A munkanélküliek számát tekintve is jelentős a javulás, az egy évvel korábbihoz képest 11 ezer fővel, 173 ezerre csökkent az átlagos létszámuk. Ezzel a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos lett.
A foglalkoztatási adatokat értékelve Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, egyre többen térnek át a meglévő munkaerő-tartalékból a munka világába, és Hollandiával holtversenyben az Európai Unióban nálunk a negyedik legalacsonyabb a munkanélküliség. A pénzügyminiszter szerint a kedvező folyamatokat tovább segítheti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése, a képzések, átképzések erősítése és a munkaerő-közvetítés hatékonyabbá tétele a járási munkaügyi osztályokon. A nők foglalkoztatásában is sikerült előrelépni, ugyanakkor a kisgyerekes anyák között is érdemi munkaerő-tartalék van, amelyet további ösztönzőkkel fog segíteni a kormányzat.
Az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szezonális hatásokat kiszűrve a munkanélküliségi ráta január óta gyakorlatilag stagnál, és a munkaerőpiac szerkezete érdemi javulásra már nem ad teret. Virovácz Péter szerint markáns változásra csak olyan reformok esetén lehet számítani, amelyek választ adhatnak a munkaerőpiac strukturális problémáira.
Horváth András azt emelte ki, hogy a közfoglalkoztatásból elkezdődött a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása. A Takarékbank elemzője szerint azonban nagy részben olyan, munkakultúra nélküli emberekről van szó, akik még a mostani munkaerőpiaci környezetben sem feltétlenül képesek elhelyezkedni. Úgy látja, a versenyképesebb EU-s tagállamokkal összehasonlítva a foglalkoztatási ráta 4-5 százalékpontnyi javulására van tér az ideális munkavállalási korú népességben, ez további 250-300 ezer új munkahely betöltésére ad lehetőséget. Az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar munkaerőpiac 500 ezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik, bár a képzettségi problémák igen nagyok. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az előrelépéshez szerkezeti változásra van szükség, például oktatással, képzésekkel lehetne a munkaerőhiányos ágazatokba irányítani a közfoglalkoztatottakat.
„Elkerülhetetlenül egyre nagyobb lesz a munkaerőhiány, hiszen csak demográfiai okokból évente átlagosan 40 ezerrel csökken a munkavállalók száma” – kommentálta a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat a Világgazdaságnak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Szerinte a hiány enyhítéséhez a munkaerő-keresletet kell csökkenteni, ezt a cégek termelékenységének növelésével, a vezetési kultúra fejlesztésével és hatékonyabb munkaerő-gazdálkodással lehet megvalósítani. Középtávon a hátrányos helyzetű, szegénységben élő, alacsony iskolázottságú társadalmi réteg munkaerőpiaci lehetőségeit kell javítani az alelnök szerint, s új alapokra kell helyezni az oktatási és szakképzési rendszert. Rolek Ferenc úgy látja, ugyan országon belül kell kezelni a munkaerőpiaci problémákat, de rövid távon rákényszerülnek a munkáltatók, hogy egyre több külföldi munkaerőt is foglalkoztassanak.
