Megnégyszereződhetnek a sportturisztikai bevételek

A sportturizmus generálta bevételeket világszinten mintegy 1,5 milliárd euróra becsülik, a londoni székhelyű Technavio piackutató cég előrejelzése szerint ez az összeg 2021-re a négyszeresére is emelkedhet. A kedvező folyamatból Budapest elsősorban az aktuális sport-infrastrukturális beruházásai révén profitálhat – derül ki a BDO Magyarország felméréséből. A labdarúgás mellett a jelentős nemzetközi versenyek a sportturizmus fő mozgatórugói, ez a magyar főváros malmára hajtja a vizet.

Az elemzés szerint a sportturizmus legtöbb nézőt, egyúttal legtöbb utazót megmozgató szektora a labdarúgás. A Russian Tourism Agency becslése szerint a nyári oroszországi vb-re csaknem ötmillió turista utazott – köztük hárommillió orosz állampolgár –, rövidebb-hosszabb ideig a mérkőzés színhelyén maradva. Ennek az ötmillió látogatónak ugyanakkor mintegy fele Moszkvában fordult meg, mivel a legtöbb meccset ott rendezték. Az angliai becslések szerint míg a normál turista költése 800 euró körül mozog, a sportturistáké 43 százalékkal magasabb, eléri az 1150 eurót. A BDO idézi Muszbek Mihály sportközgazdászt, aki szerint a MOL Vidi FC idei UEFA-, Európa-liga-menetelése mintegy 10 millió eurós bevételt hoz a futballklubnak, és feltételezhető, hogy a decemberi Vidi–Chelsea-meccsre is eljön néhány ezer angol drukker, akik Budapestet felfedezve költeni is fognak. Hegedűs Attila, a BDO Magyarország hotel- és ingatlan-tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere kifejtette: ha a jövőben több ilyen mérkőzést rendeznek, Budapest is rákerülhet a drukkerek térképére. Addig azonban a főváros elsősorban a nemzetközi versenyek – a 2017-es vizes világbajnokság, a 2018-as birkózó-vb vagy a jövő évi Maccabi Európa Játékok – házigazdájaként építheti turisztikai brandjét, egyre jelentősebb bevételre szert téve a szurkolók világszerte gyorsan élénkülő utazási kedvének köszönhetően.

Hozzátette: ehhez az alapot a jelentős infrastrukturális beruházások adhatják, mint például az épülő új Puskás Ferenc Stadion, amely 67 ezres befogadóképességével nemcsak a 2020-as labdarúgó-Eb, hanem például egy Európa-liga- vagy Bajnokok Ligája-döntő megrendezésére is alkalmas lesz.

Ebbe a sorba illeszthetők az olyan, tervben lévő létesítmények, mint a Velodrom kerékpáros-stadion vagy a 20 ezer nézőt befogadó kézilabdacsarnok, amelynek építését november 8-án jelentették be. Ilyen komplexumok birtokában Budapest rendezési esélyei exponenciálisan nőnek – a rendezvények elnyerése és megrendezése esetén pedig külföldi (és belföldi) vendégforgalom, addicionális költés, reklámérték és nem utolsósorban foglalkoztatás és adóbevételek generálódnak – jegyezte meg a szakértő.

Az oroszországi futballtorna idején

5

millió rajongó járt-kelt

a helyszínek között