Számos reform kell a sikeres EU-felzárkózáshoz

Ha stabilan elérjük a négyszázalékos növekedést, akkor reális cél a felzárkózás a nyugati uniós országokhoz – mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a Vállalatirányítás Felsőfokon 2018 konferencián. Mostanra elértük ugyan a teljes foglalkoztatottságot, ám most a meglévő munkaerő képzését kell megoldani annak érdekében, hogy minél magasabb értéket tudjon előállítani. A csaknem 12 ezermilliárd forint EU-s forrás nagy szerepet játszik a növekedésben, az éves bővülésnek nagyjából öt százalékát adja. Az uniós forrásokért felelős államtitkár szerint az európai megtorpanás a legnagyobb veszély a magyar növekedésre nézve, emellett a kereskedelmi háborút és a Brexitet említette kockázatként.

Nincs egységes recept arra, hogyan lehet felzárkózni a fejlett országokhoz, mindenesetre az osztrák fejlettségi szint megközelítése jó célkitűzés – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főközgazdásza. A felzárkózást nem tekinthetjük automatikusnak, számos reformot kell hozzá végrehajtani, elsősorban a kkv-szektor tartalékait kell mozgósítani. Fontos tényező a bérek megduplázása, ugyanis ha nem nőnek eléggé a keresetek, a magyar munkaerő máshol talál megfelelő fizetést. Palotai Dániel hozzátette: nem az olcsó, keleti országokra jellemző munkaerővel kell versenyeznünk.

Párhuzamosan létezik két világ Magyarországon: az innovatív, versenyképes nagyvállalatoké és a kkv-ké – mondta Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. Ezt a különbséget vállalatirányítási rendszerekkel, innovációval, saját termék előállításával és az egyetemek vállalattámogató fejlesztéseivel lehet leküzdeni. A kutatás-fejlesztési ráfordítás a nagyvállalatokra jellemző, hiába költ többet innovációra az államnál a magánszektor, a kisvállalatok továbbra sem újítanak. Egyelőre nincs értelme több pénzt költeni a kutatás-fejlesztésre, mert nincs meg az a kutatói réteg, amely ezt hatékonyan fel tudná használni – mondta Szigeti Ádám. Hozzátette: tízből kilenc kisvállalat nem lát okot arra, hogy innováljon, vagyis a szemléletformálás is elengedhetetlen. Krisán László, a Kavosz vezérigazgatója szerint a magyar vállalati struktúra elaprózódott, és a cégek a tőkehiány miatt hitelképtelenek, így az ötleteiket sem tudják megvalósítani.

Fejlődési pályán

Magyarországnak 2030-ra a régió öt legversenyképesebb országa közé kell tartoznia, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar

Diaszpóra Tanács ülésén. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondta: hazánk a harmadik negyedévben az EU. 3. leggyorsabban, 5 százalékkal növekvő gazdasága volt, fenntarthatónak tűnik a 4 százalékos bővülés.