BUX 50,898.79
-0.01%
BUMIX 4,285.8
-0.69%
CETOP20 2,297.16
0.00%
OTP 17,380
0.00%
KPACK 8,500
-27.97%
0.00%
-3.27%
-0.26%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,315
-3.66%
+1.11%
+0.24%
+0.86%
-1.93%
-2.39%
-2.83%
-0.47%
-0.59%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,426
+0.66%
-0.78%
ALTEO 1,730
+0.87%
0.00%
+2.07%
EHEP 1,765
0.00%
0.00%
-0.98%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.67%
-0.23%
-0.77%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
+1.64%
+0.44%
0.00%
-0.96%
-1.80%
NUTEX 16.44
+2.37%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A bérminimum lehet az alku sarokpontja

Nem tűnik valószínűnek a munkáltatók és a munkavállalók egyezsége a jövő évi béremelésről, ezért a kormányhoz kerülhet a döntés joga.

Leginkább a garantált bérminimum emelésének mértékén múlhat, hogy sikerül-e megállapodniuk a munkavállalóknak a munkáltatókkal a jövő évi béremelésekről

– ez tekinthető a fő kérdésnek ma délután a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). A munkaadók részéről a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop-KÉSZ), valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ül asztalhoz, a szakszervezeti oldal képviselői pedig a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). Felmerült, hogy a kormányzat nevében Varga Mihály pénzügyminiszter vesz részt az ülésen.

Forrás: Mészáros János / MTI

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a munkavállalói oldal egységesen 13-15 százalékos emelést szeretne elérni, miközben a munkáltatók 5 plusz 2 százalékot javasoltak. Az utóbbit júliustól, a szociális hozzájárulási adó tervezett csökkentésétől adnák meg. Ebből az látszik, hogy a felek álláspontja meglehetősen távol esik egymástól, ezzel együtt a Liga vezetője jelezte, hogy az év végéig minden esély megvan, hogy egyezségre jussanak.

Lapunknak az ÁFEOSZ-Coop-KÉSZ elnöke, Zs. Szőke Zoltán elmondta, hogy

nincsenek ellene a további tárgyalásoknak, ünnep ide vagy oda, de reálisan arra van esély, hogy végül a kormány hatáskörébe kerül a döntés a januártól kötelező minimálbérről és bérminimumról. Kiemelte, hogy ha a szakszervezetek nem tudnak jelentősen elmozdulni a bérigényüktől, akkor nem lesz kézfogás.

 

Nyilatkozatából kiderült, hogy a munkáltatók leginkább a garantált bérminimum újabb két számjegyű növelését tartják elfogadhatatlannak.

Három év alatt több mint 50 százalékos emelés történne, ami főleg azokra a nemzetgazdasági ágakra vonatkozna, ahol a legtöbben dolgoznak, és a legkisebb a hatékonyság. Ezt a nagyságrendet ezek a vállalatok nem tudják kitermelni

– mutatott rá. Szerinte nem szerencsés, de nem is tekinthető kudarcnak, ha a kormány dönt az ügyben.

A sajtóban megjelent, hogy a bruttó minimálbér 150 ezer, a garantál bérminimum pedig 202 ezer forint lehet 2019-től. A Liga elnöke ennek kapcsán jelezte, hogy ezek az összegek a VKF korábbi tárgyalásain nem hangzottak el, de azt is hozzátette, hogy százalékosan ezek a számok (8 és 11 százalék feletti emelés a mostani szinthez képest) a szakszervezetek követeléséhez esnek közelebb, ezért tárgyalási alapnak tekinthetők.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a Világgazdaságnak úgy értékelt, hogy a munkaadók javaslata összhangban van a gazdasági lehetőségekkel, ebben további mozgásterük nincs sok.

A tét

Minimálbéren vagy garantált bérmini­mu­­­mon hozzávetőleg egymillió mun­ka­vállalót foglalkoztatnak ma Magyarországon. Ezen belül az előbbi 30, az utóbbi 70 százalékos arányt képvisel. | VG

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható

Kapcsolódó cikkek