Leginkább a garantált bérminimum emelésének mértékén múlhat, hogy sikerül-e megállapodniuk a munkavállalóknak a munkáltatókkal a jövő évi béremelésekről
– ez tekinthető a fő kérdésnek ma délután a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). A munkaadók részéről a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop-KÉSZ), valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ül asztalhoz, a szakszervezeti oldal képviselői pedig a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). Felmerült, hogy a kormányzat nevében Varga Mihály pénzügyminiszter vesz részt az ülésen.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a munkavállalói oldal egységesen 13-15 százalékos emelést szeretne elérni, miközben a munkáltatók 5 plusz 2 százalékot javasoltak. Az utóbbit júliustól, a szociális hozzájárulási tervezett csökkentésétől adnák meg. Ebből az látszik, hogy a felek álláspontja meglehetősen távol esik egymástól, ezzel együtt a Liga vezetője jelezte, hogy az év végéig minden esély megvan, hogy egyezségre jussanak.
Lapunknak az ÁFEOSZ-Coop-KÉSZ elnöke, Zs. Szőke Zoltán elmondta, hogy
nincsenek ellene a további tárgyalásoknak, ünnep ide vagy oda, de reálisan arra van esély, hogy végül a kormány hatáskörébe kerül a döntés a januártól kötelező minimálbérről és bérminimumról. Kiemelte, hogy ha a szakszervezetek nem tudnak jelentősen elmozdulni a bérigényüktől, akkor nem lesz kézfogás.
Nyilatkozatából kiderült, hogy a munkáltatók leginkább a garantált bérminimum újabb két számjegyű növelését tartják elfogadhatatlannak.
Három év alatt több mint 50 százalékos emelés történne, ami főleg azokra a nemzetgazdasági ágakra vonatkozna, ahol a legtöbben dolgoznak, és a legkisebb a hatékonyság. Ezt a nagyságrendet ezek a vállalatok nem tudják kitermelni
– mutatott rá. Szerinte nem szerencsés, de nem is tekinthető kudarcnak, ha a kormány dönt az ügyben.
A sajtóban megjelent, hogy a bruttó 150 ezer, a garantál bérminimum pedig 202 ezer forint lehet 2019-től. A Liga elnöke ennek kapcsán jelezte, hogy ezek az összegek a VKF korábbi tárgyalásain nem hangzottak el, de azt is hozzátette, hogy százalékosan ezek a számok (8 és 11 százalék feletti emelés a mostani szinthez képest) a szakszervezetek követeléséhez esnek közelebb, ezért tárgyalási alapnak tekinthetők.
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a Világgazdaságnak úgy értékelt, hogy a munkaadók javaslata összhangban van a gazdasági lehetőségekkel, ebben további mozgásterük nincs sok.
A tét
Minimálbéren vagy garantált bérminimumon hozzávetőleg egymillió munkavállalót foglalkoztatnak ma Magyarországon. Ezen belül az előbbi 30, az utóbbi 70 százalékos arányt képvisel. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
