A kevesebb is nagyon sokat hozhat

Az öntözés fejlesztése Magyarországon az egyik legfontosabb stratégiai kérdés, az elmúlt két-három évtizedben mégsem történt érdemi előrelépés a mezőgazdasági vízfelhasználásban – emlékeztetnek elemzésükben az OTP Agrár szakértői. Évente 150-200 milliméter csapadék hiányzik a földekről, pedig van vizünk, de azt nem használjuk ki. Az országba a folyóinkon évente átlagosan 107 köbkilométer folyik be és 112 köbkilométernyi folyik ki. Eközben az időjárás egyre kiszámíthatatlanabbá válik, ez növeli a termelés kockázatát, amelynek csökkentésére az öntözés az egyik legfontosabb eszköz.

A szakértők szerint Magyarországon az öntözés feltételei rendkívül kedvezők, hiszen hazánk felszíni és felszín alatti vízben egyaránt gazdag. A vízellátottság ugyanakkor tág határok között mozog: száraz, aszályos nyári időszakban nagy területeken tapasztalható vízhiány, viszont a gyakran egyszerre lehulló jelentős mennyiségű csapadék ár- és belvízkárokat okoz.

Most mégis elképzelhető a változás, a kormány elkötelezte magát az öntözés fejlesztése mellett. Az elemzést készítő szakértők szerint stratégiai célként, eszközként kellene megfogalmazni az öntözési kapacitás jelentős növelését, az agrárszabályozás jogi és gazdasági eszközrendszerének átalakítását, hogy a mostaninál hatékonyabban segítsék az öntözésfejlesztést és az üzemeltetést, a különböző uniós programok célirányos felhasználását, valamint, hogy őrizzük meg, támogassuk és fejlesszük azt a szellemi potenciált, amely az öntözéssel kapcsolatban a tudományos műhelyekben, fejlesztőintézményekben rendelkezésre áll.

A mintegy 550 milliméternyi évi átlagos csapadék elvileg elegendő lenne a legtöbb növénykultúra számára, a fő gondot az okozza, hogy a tenyészidőszakban kevés a csapadék és az eloszlása is egyenetlen.

Az öntözés hiánya olyan stratégiai döntésekben is bizonytalanságot okoz, mint például a gabona-többlettermés levezetésére is alkalmas bioetanol-gyártás magyarországi fejlesztése. Az öntözés hiánya károkat okoz a frisspiac, a konzerv- és hűtőipar számára termesztett zöldség- és gyümölcsfélék termesztésidőzítésében is. Ráadásul az öntözés nemcsak mesterséges vízpótlás, hanem fagyvédelmi, színező, tápláló, növényvédelmi beavatkozás is.

Az öntözés fejlesztése mellett felsorolt érveken túl az OTP Agrár szakértői azt is hangsúlyozzák, hogy a szűkös fejlesztési forrásoknak megfelelő módon kell hasznosulniuk. Ezért csak olyan táblákon célszerű az öntözésfejlesztést ösztönözni, ahol a vízpótlás gazdaságos. Gyakorlati tapasztalat, a korábbi kutatások is igazolják, hogy jó termőhelyeken az öntözés általában busásan megtérül. A közepes vagy gyengébb minőségű termőföldeken azonban ez nem feltétlenül van így, az öntözés gazdaságossága az alkalmazott növénykultúra, az öntözési technológia és a felsorolt egyéb tényezők függvénye.

A szakmapolitikai megnyilvánulásokban és a különböző stratégiai tervekben évtizedek óta megfogalmazódik, hogy a következő húsz évben egymillió hektáron kell megvalósítani öntözésfejlesztést. Az öntözővíz-kapacitás és az öntözésre alkalmas földek ismeretében a tudományos kutatások ugyanakkor azt bizonyították, hogy az elvileg öntözhető terület maximuma ideális esetben is „csak” mintegy 800 ezer hektár lenne. Az OTP Agrár szakértői szerint azonban ekkora terület öntözhetővé tétele sem lehet reális cél, hosszú távon 400 ezer hektárra növelhető az öntözhető terület. A források és az egységnyi beruházási költségek alapján 2025–2030-ig legfeljebb a jelenleg is berendezett, de lepusztult állapotú 80-100 ezer hektár felújítása és 30-40 ezer hektárnyi új, víz- és energiatakarékos öntözés kialakítása képzelhető el.

Birtokrendezés is szükséges

Az öntözésfejlesztés megvalósíthatóságának és hatékonyságának akadálya a természetes személy földtulajdonosok nagy száma, a birtokok elaprózottsága, a birtokrendezés hiánya. Még a 300 hektár feletti gazdaságok egyben művelt parcelláinak átlagos mérete (16-17 hektár) sem felel meg az öntözés alapvető területi igényének. A táblák koncentráltabbá tételét az öntözésszervezést lehetővé tevő földcserék és a táblatulajdonosok együttműködésének kiszélesítése segítheti.