Állami pénzből fejlődne a balatoni hajózás

Huszonegy Balaton-parti település képviselő-testülete dönt ma és holnap a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) csaknem 35 százaléknyi részvénycsomagjának állami tulajdonba engedéséről vagy a tőkeemelési kötelezettség teljesítéséről. Az állami ajánlat lényege, hogy az állam a tulajdonrész fejében elengedi a Bahart tulajdonosainak az 1,42 milliárd forintnyi tőkeemelési kötelezettségét, amelyet a tulajdonos önkormányzatok többségének, 12 önkormányzatnak kell január 31-ig befizetnie. A Világgazdaságot Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke, Szigliget polgármestere arról tájékoztatta, hogy a Bahart tegnapi tulajdonosi közgyűlése igazából el sem kezdődött, mert csütörtökre tették át, hogy addig az érintett képviselő-testületek döntést hozzanak. Az állam által kijelölt vagyonkezelővel pedig egyeztetések folynak a megállapodástervezetről.

Balassa Balázs elmondta, hogy az önkormányzatok többsége hajlik a megegyezésre, mert szeretné a tőkeemelésre elkülönített forrást más fejlesztésre fordítani, ráadásul az állam anyagi szerepvállalása jókora fejlődést eredményezhet a társaság eszközparkjában. A tőkeemelési kötelezettség elengedéséről egységesen dönthetnek a Bahart Zrt. 100 százalékát 2008 óta birtokló települési önkormányzatok. A szövetségi elnök úgy véli, az egységes döntés a hajózási vállalat ügyében is megszülethet. Kilenc tulajdonos önkormányzat értékesítette a tőkejuttatási kötelezettséggel terhelt részvényeit az ezáltal 40 százalékos tulajdonrészt elérő Siófok részére. Szigliget nem értékesített részvényt, így 14,2 millió forint befizetési kötelezettség terheli a települést.

Az önkormányzatok 2002-ben a Bahart 51 százalékát, 2008-ban további 49 százalékát kapták tulajdonba, utóbbit a többszöri határidő-módosítás után mostanra esedékessé vált, 1,42 milliárdos tőkeemelési kötelezettség megfizetésének terhével. A települések több milliárd forintot fizettek be, mert az volt a cél, hogy egyben tartsák a céget, ne történhessen meg, hogy a nyereséges üzletágakat eladják, és a veszteségesek, mint például a személyhajózás működésképtelenné váljon. A Bahart önkormányzati tulajdonban is magas szinten szolgáltatott mindvégig – hangsúlyozta, az állami szerepvállalást a további fejlesztések érdekében az önkormányzatok nem akadályozzák. A következő időszak kérdése, hogy az állam miként kívánja eljuttatni a kormányhatározatban nevesített, 12,6 milliárd forintos fejlesztési forrást a Bahartnak.