Áttörésre vár a környezetbarát csomagolás

Egyre több szó esik a biológiailag lebomló, komposztálható műanyag terjedéséről, amihez nagyban hozzájárult a tavaly ősszel beharangozott termékdíjemelés. A műanyag zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érde­ké­ben szeptemberben olyan kor­mányzati tervekről szóltak a híradások, hogy idén januártól a kilónkénti termékdíjat 60-ról 1900 forintra emelik. Ezzel az lett volna a cél, hogy a lakosságot kevesebb műanyag használatára ösztönözzék. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium törvénymódosítás-tervezetét azonban november közepén elvetette a kormány, a téma lekerült a napirendről. Részben az állhatott a döntés mögött, hogy a magyar lakosság műanyag-felhasználása eleve folyamatos csökkenést mutat, így nincs szükség drasztikus közbelépésre annak érdekében, hogy Magyarország teljesíthesse az Európai Unió 2025-re kitűzött környezetvédelmi célját. A kiskereskedelem felől ugyancsak nagy volt a nyomás, de az a szempont sem elhanyagolható, hogy egyelőre nincs versenyképes alternatíva a műanyag zacskók kiváltására.

Az egyszer használatos műanyag zacskók többsége higiéniai funkciót tölt be, a biológiailag lebomló műanyag azonban nem minden élelmiszerrel kompatibilis, nem lehet vele akármit becsomagolni. A most használatos műanyag eszközöknek csak egy részét helyettesítheti, például nincs még megoldás a védőgázas csomagolás kiváltására. „Egyre többen keresik a környezetbarát csomagolást, de a nagy áttörés még nem következett be, ma még csak húszból egy vásárló választja. Továbbá a lebomló termékek piaca itthon még fejletlen, ezek zömét importálni kell” – mondta a Világgazdaságnak Győrvári Gábor, az Indepack Kft. ügyvezetője. A lebomló termékek ára a három-négyszerese is lehet a hagyományos műanyagokénak, egy két deciliteres pohár például, ha lebomló anyagból készült, 3 helyett 11 forintba kerül. Győrvári szerint bizonyos esetekben nem is a műanyag termékek kiváltására lenne szükség, hanem a műanyaghulladék hatékonyabb begyűjtésére, és arra, hogy növekedjen a 40 százalék körüli újrafelhasználási arány.

A lebomló műanyag szinte kizárólag ipari körülmények között komposztálható, nem lehet betenni a kerti komposztba, és nem bomlik le magától a kommunális hulladékok között. Ráadásul az átlagfogyasztónak nehéz megkülönböztetni a hagyományos mű­anyagtól. „A kom­posztálható műanyagok nem kerülhetnek a szelektív hulladékgyűjtőkbe, mert nem lehet kiválogatni a többi műanyag közül, önálló gyűjtés nélkül nem juthatnak el a komposztálóüzembe” – mondta Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Hozzátette, ha a lakosság és az ipar a csomagolási hulladékot szelektíven gyűjtené, nem kellene komposztálhatóra cserélni. A képződő komposztnak jelenleg még nincs piaca. A komposztálható műanyagot általában kukoricából készítik, amelynek a termesztéséhez szükséges földeket az élelmiszeripartól vehetik el. A CSAOSZ főtitkára szerint a gyorsétkeztetésben lehet jó alternatíva a komposztálható műanyag: a helyszínen el lehetne helyezni speciális hulladékgyűjtőt, amelynek tartalma így egyenesen a komposztálóba juthatna.