Mekkora változást lát legutóbbi, másfél évvel ezelőtti látogatásához képest?
Több, pozitív változást is tapasztaltam. Látszik, hogy a kormányzat és a kapcsolódó szereplők kezdik mélységében is érteni a tudományos parkok küldetését, és strukturáltan támogatják a szükséges eszközök fejlesztését. Örömteli, hogy a tudományos és technológiai parkok kialakításában és fejlesztésében a magánszektor is részt vesz. Talán a legfontosabb változás, hogy a tudományos parkok, mint a tudásalapú gazdaság fejlesztésének eszközei jelennek meg a szakpolitikai döntésekben. Ez az eszközrendszer a gazdaság és a társadalom minden szegmensére kihat, multiplikátor hatásúak és pozitív eredménye a mérőszámok mindegyikében meg fog jelenni. És ez a változás nagyon gyors lesz.
Találkozott Palkovics miniszterrel, miről egyeztettek?
Az egyetemek harmadik missziójáról, a gazdasági részvételéről beszélgettünk. Rámutattam a miniszternek, hogy ebben a kérdésben különösen nagy figyelmet kell fordítani a tudományos parkokra, mert ezek segítségével az egyetemek könnyebben be tudnak lépni a gazdasági folyamatokban, biztosítják a természetes kapcsolatot a piaccal. Ehhez persze az egyetemeknek és a tudományos és technológiai parkoknak szorosan együtt kell működniük. Aztán beszéltünk a hazai tudományos parkok nemzetközi részvételének növeléséről. Be kell csatornázni a nemzetközi vérkeringésbe, ebben tudunk segíteni, és Palkovics miniszter úr is arra bátorított bennünket, hogy e cél érdekében továbbra is szorosan működjünk együtt a hazai szervezettel, a Tudományos és Technológiai Parkok Szövetségével (TTPSZ) és az általa képviselt parkokkal.
Miről egyeztetett a Debreceni Egyetem kancellárjával és a MOME rektorával?
Az egyetemek számára hozzáadott érték az IASP nemzetközi tapasztalata, a hazai szövetséggel pedig szoros az együttműködésük. Segítünk nekik a megfelelő stratégiai és üzleti modell megválasztásában és kialakításában, ugyanis ami az egyik egyetemnél működik, nem biztos, hogy a másiknál is fog. Ösztönző volt számomra, hogy a magyar egyetemek vezetői olyan fejlesztési modellként tekintenek a science parkra, ami növeli az egyetemek értékteremtő- és versenyképességét. A MOME fejlesztési elképzelései illeszkednek a mi modellünkbe, a kreatív ipar pedig a közeljövő egyik kitörési pontja lehet a magyar gazdaság számára. A Debreceni Egyetem által létrehozott science park megfelelő alap jövőbeli fejlesztéseihez, példaértékű minden szereplő számára.
Hogyan látja a magyar gazdaság és tudomány helyzetét és a köztük lévő kapcsolatot?
Magyarország helyzete nagyban kapcsolódik az európai trendekhez. Minden pozitív változásnak erős innovációs és vállalkozói struktúrán kell alapulnia. Ez az a két elem, amire a magyar gazdaságnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie. Először is, az innováció szükséges és elkerülhetetlen a társadalom minden szegmensében, különösen a vállalati szférában. Másodszor, óriási figyelmet kell fordítani a vállalkozói szellem előmozdítására és erősítésére. A jövő ebben rejlik. Harcolhatunk azért, hogy a multinacionális vállalatok az országban telepedjenek, erre is szükség van, de a valódi igény, hogy olyan saját vállalkozások jöjjenek létre, amelyek néhány év múlva nagyvállalatokká lépnek elő. Ez az igazi siker. A tudományos és a technológia parkok ebben sokat segíthetnek, és mindent megadnak a sikeres induláshoz és megerősödéshez.
Támogatja, hogy a 2022-es IASP Közgyűlését Magyarországon rendezzék?
Támogatom és ösztönzöm a magyar kollégáimat, hogy lépjenek tovább ebben az ügyben, mint minden ilyen kezdeményezést. Szerintem Budapest egyike azoknak a nagyszerű városoknak, ahol kiváló nemzetközi konferenciákat tartanak, minden megvan, amire szükség lehet. Illetve egy európai divíziós műhely is lesz még idén Budapesten.
Az 1984-ben alapított Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetsége (IASP) 71 országból 400 tudományos parkot és 142 ezer innovatív vállalatot képvisel, állandó tagja az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának. Magyarországot 2017 óta az Ipari-, Tudományos-, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesülete (IPE) képviseli a szervezetben.
