Több pénz jutna az innováció finanszírozására
Új alapokra kívánja helyezni a kormány az innováció finanszírozását – jelentette ki Palkovics László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium első embere szerint 2002 után Magyarországon sokáig lényegében csak a vállalati kutatások tartották fenn az innovációs finanszírozás szintjét, az állami és közösségi finanszírozás pedig lényegében helyben járt. A kormány által létrehívott Innovációs Alap sem tudta ellátni a feladatát, mert a kezdetektől nem teljesült az az állami ígéret, amely szerint az állam a cégek által befizetett pénzekhez hasonló nagyságú pénzt rendel az alapba, ahogyan az sem, hogy az alapból csak vállalati kutatások finanszírozhatók. Ráadásul olyan is volt, hogy az állam el is vont pénzt az alapból.
Az EU 2020-ra a tagállami GDP
3 százalékát kitevő innovációs költést vár el a tagállamoktól, az uniós átlag 2,2 százalék. Magyarországon 2017-ben a GDP 1,33 százalékát kitevő, 515 milliárd forintos innovációs kiadást regisztráltak, ennek a háromnegyede volt vállalati forrású fejlesztés. „E téren legalább meghaladtuk az unió elvárásait, hiszen ott az a cél, hogy a magánszektor adja 2020-ra a kutatás-fejlesztési költségek kétharmadát” – mondta a miniszter.
Palkovics László ismertette továbbá, hogy a magyar tervek szerint – emelkedő GDP mellett – 2020-ra 1,8 százalékos innovációs költést kellene elérni, ennek megvalósítását a miniszter nem tartja lehetetlennek. Egyrészt ugyanis ezekben az években történik a Ginop II. 480 milliárd forintos keretének felhasználása, másrészt az állami területen is növekvő ráfordítás várható. Nagyjából 90 milliárddal kell emelni a ráfordításokat, ami nem elérhetetlen a miniszter szerint.
A források elosztásánál Magyarország már igazodni akar ahhoz a struktúrához, amellyel a hírek szerint az EU is osztja majd a kutatás-fejlesztési támogatásokat a 2021–2027-es programozási időszakban. A pénzek 30 százalékából jellemzően alapkutatások finanszírozhatók majd a kutatói minőséget figyelembe véve, továbbá tématerületekre is igényelhető állami támogatás a versenypályázatokon. A támogatási keret fennmaradó részéből a kiváló (vállalati) innovációk segíthetők. A közösségi finanszírozásból Magyarországon nem lesznek kizárva az alapkutatások, mint korábban Dél-Koreában. Egyelőre az az izraeli megoldás sem valósítható meg, amely szerint csak vállalatok kaphatnak támogatást, viszont a vállalatok e pénzből fizetik a kutatásaikban partnerként szereplő egyetemeket. (A korábban megítélt Ginop-pénzek 53 százaléka akadémiai, egyetemi kutatást finanszírozott.)
A miniszter szerint – összhangban a magyarországi lehetőségekkel és adottságokkal – az egészségipar, a társadalomkutatás, az élet-, környezet-, ipar- és a technológiafejlesztési kutatások területén lehet több pénzből hangsúlyosabb programokra számítani. Az új rendszerben az akadémiai kutatásokra is több pénz juthat, de ezentúl német mintára (az alapkutatásokat leszámítva) visszamérnék, hogy teljesültek-e az előzetesen megfogalmazott célok. A kutatásra osztott pénzek esetében 40 százalékra emelkedik a rezsihányad – ígérte Palkovics László.
