A folytatás az elsődleges kérdés
Egyes értékelések szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országjelentése is azt jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) késésben van a szigorítással. A jelentés ugyanis úgy jellemezte a jegybankot, hogy „növekedésösztönző monetáris politikát folytat azzal együtt is, hogy már jelezte készségét az óvatos és fokozatos szigorítás megkezdésére”. Az OECD azt is írta, hogy szükségesnek tartja a monetáris politika szigorítását, ezzel együtt pedig a nem konvencionális monetáris politikai eszközök leépítését. Az erre való felkészülés ugyanakkor az OECD szerint is elkezdődött. Jelen helyzetben viszont egyre többen tartják tévesnek azt a megközelítést, amelyben az elemzők arról polemizálnak, hogy milyen távolságba tolja a kamatemelést az MNB. A jegybanki kommunikációból ugyanis sokkal inkább az olvasható ki, hogy hamarosan megtörténik a szigorítás, legfeljebb a mértéke kérdéses. Az ezt az álláspontot képviselők mellett, úgy fest, a piaci pszichózis is hasonlót sugall: a határidős forintkamatláb-kontraktusok (FRA) esetében például áprilistól egy 15 bázispontos emelés látszik a rendszerben. (A háromhavi Bubor a jegybank kamatcsökkentési ciklusa óta az adott időszaki piaci kamatszintet mutatja. A prompt Bubor a várható lépések ellenére is mindig csak a kamatdöntések után csúszott lejjebb, a jegybank vélhetően most is ilyen piaci reakciókra számít. Így a határidős piaci pozíciók jól mutatják a várakozásokat.) Ugyancsak fontos látni, hogy a jegybanki (de a piaci) maginflációs előrejelzések is számolnak kamatemeléssel, mert annak a hatása nélkül a pénzromlás üteme nem szelídülne vissza a jegybank által várt 3 százalékra.
Abban vélhetően igaza van az OECD-nek, hogy a kamatemelési ciklusban egy ütemmel később indul így is a jegybank, ám sokak szerint ez a kivárás most jól jöhet. Bár az MNB-nek már hitelességi megfontolásból is emelnie kell, de a nemzetközi piaci mozgások (az Európai Központi Bank kamatemelésének kitolódása, a Fed kamatemelési ciklusának fékeződése) nyomán inkább az a kérdés, hogy hány lépést kell majd tennie. A globális környezet lassulása ugyanis később besegíthet a magyarországi infláció hűtésébe is, szükségtelenné téve további szigorítást.
Az elemzők abban gyakorlatilag teljesen egyetértenek, hogy a következő években a globális GDP lassabban nő, mint az előzőekben, legfeljebb ennek feltételezett mértékén van vita közöttük. A világgazdaság növekedésének mérséklődése viszont – kis, nyitott gazdaságként – kisebb-nagyobb mértékben Magyarországon is érezhető lesz. Ez nem kedvez a fiskális politikának, de igazolhatja az elmúlt hat év monetáris politikájának irányát.
Gazdaságvédelmi program készülhet a tavasszal
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság idei növekedése is nagyobb lehet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által vártnál, ugyanakkor úgy látja, hogy Magyarországon is érdemes felkészülni a világgazdasági lendület visszaesésére – erre gazdaságvédelmi programot alakíthat ki a kormány tavasszal. | VG
