Hatalmas pénzen ül az állam
Nagyon jól indult az év a költségvetésnek, mert az első hónapban rekordtöbblete keletkezett az államháztartásnak. A Pénzügyminisztérium adatai szerint ugyanis januárban 244,5 milliárd forintos szufficit alakult ki: az adóbevételekből 200 milliárd forinttal több folyt be, mint egy évvel korábban, és jelentős összegű uniós támogatás is érkezett. Ezek után nem teljesen meglepő, hogy az MNB adatai szerint a kormány pénzügyi betétei januárban csaknem kétéves csúcsra ugrottak.
Az MNB előzetes statisztikai mérlege azt mutatja, hogy január végén a kincstári számla állománya 1749,9 milliárdot tett ki, igaz, már az évnyitó egyenleg is átlagon felüli, 1369 milliárd forint volt. Az elmúlt egy évben a kincstári számla hó végi egyenlege 700 és 1700 milliárd forint között ingadozott. A mélypont tavaly február végén 701,3 milliárd forint volt, de 2018 augusztusa óta folyamatosan ezermilliárd forint felett voltak a kincstár jegybanki betétei, vagyis a költségvetés likvid tartaléka.
A december végi magas, 1396,6 milliárd forintos egyenleg arra utal, hogy az államadósság csökkentéséhez nem kellett mesterségesen lejjebb vinni a kincstári számla összegét, hiszen a kormány enélkül is bőven tudta tartani az adósságcsökkentő pályát. A december végi, január eleji magas állomány egyben rácáfol azokra a pletykákra is, amelyek pénzhiánnyal magyarázták a januári nyugdíjak kifizetése körüli anomáliát. Január 11-én ugyanis technikai okok miatt pár órát csúszott a Magyra Államkincstár a nyugdíjak átutalásával, ám – mint a fenti adatból is látható – ennek nem likviditási okai voltak.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy a magas kormányzati betétállományt bőven indokolják az uniós átutalások, valamint a vártnál magasabb adóbevételek, vagyis nincs szó arról, hogy a kormány direkt tartalékolna.
