Kevesebb autó és sok „más áru”
Magyarország számára az építésgazdaság, az egészséggazdaság – ideértve a gyógyszeripart és az orvosiműszergyártást –, az élelmiszer-gazdaság és a vállalkozások által hasznosítandó tudást előteremtő kreatívipar azok a területek, amelyeknek a fejlesztésére célszerű összpontosítani – ismertette Pomázi Gyula, a tárca iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára. A minisztérium a négy területet 18 iparág átvilágítása után választotta ki, a mostani kiemelésnek pedig az is apropót adott, hogy a helyettes államtitkár a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének rendezvényén mint olyan területekről beszélt róluk, amelyek előretörése később a logisztikai cégeknek is újabb feladatokat ad.
Pomázi Gyula kitért a gazdasági környezet várható változásaira is. Mint közölte, a Versenyképességi Tanács által elfogadott jelentés az előttünk álló hat-tíz évre vázolja fel a hazai vállalkozások fejlődési lehetőségeit. Az időszak első nagy fázisa 2019-re és 2020-ra esik, és a felkészülésről szól. A jelenlegi irány jó, és remélhetőleg kitart még két évig, ami azért is fontos, mert az ezt követő három évben az előrejelzések szerint egyes ágazatokban válságjelenségekkel kell számolni, de még nem ismerjük e jelenségek súlyát és kiterjedtségét sem. Már láthatók a 2030 utáni lehetőségek, de a kihasználásukhoz elengedhetetlen a versenyképesség javítása.
A versenyképesség terén ugyanis nem állunk fényesen a Pomázi Gyula által adott – sokféle mérőszámra hivatkozó – helyzetkép szerint. Éppen ezért kellett olyan elemzéseket végezni, amelyekből kiderül, hogy mely pontokon kell beavatkozni a folyamatokba. Ilyen pont a kkv-k helyzete: miközben a hazai vállalkozások 98,6 százaléka hazai tulajdonban van, de jórészt kis- és középvállalkozás, e cégek a külföldieknél jóval gyengébben állnak az elért együttes árbevétel, az abban lévő hozzáadott érték, de a tőkeerő és azzal együtt az innovációs szándék, képesség terén is. Ez utóbbira példa, hogy ettől az évtől az Európai Unióban csak olyan gyártó forgalmazhat gyógyszert, amelynek a gyártási rendszere garantálja a termék azonosíthatóságát. Az a cég tehát kiesik a piacról, amely nem tud megfelelni ennek az elvárásnak, csakhogy ez Magyarországon mintegy 300 millió forint beruházást feltételez. Ekkora forrása aligha van a 19 érintett hazai gyártónak, az állam segítésére szorulnak.
További problémaként azt az (alakja után) mosolygörbének nevezett grafikont említette a helyettes államtitkár, amely szerint a legnagyobb hozzáadott érték egy termék értékláncának a legelején (innováció, fejlesztés) és a legvégén (értékesítés) keletkezik, a legkisebb pedig a gyártása során. Magyarországon az előző években éppen a gyártás erősítésén volt a hangsúly. Ám már előreléptünk: az Audi például tizenöt év után hozott Magyarországra kutatást és fejlesztést, a Mercedes hét év után, a BMW pedig azonnal idetelepít öt-hét ilyen projektet, amint 2023-ban megnyitja a gyárát.
A fő irányok tehát – a fentiekkel egybecsengve – a járműgyártásnak való kitettség csökkentése a gazdaságban, az innovációvezérelt ipar erősítése, a kkv-k felkarolása és az exportorienált ágazatok bekapcsolása a termelési értékláncba.
Pénz, paripa, fegyver
A kormány három dolgot ad az említett célok megvalósítására – emelte ki Pomázi Gyula. Egyrészt pénzt – bár egyre nagyobb lesz a visszatérítendő támogatások aránya –, továbbá megfelelő szabályozási hátteret, amelynek kialakításakor együttműködéseket kell generálni a szakmai szervezetekkel, végül indirekt forrásként működő technológiai rendszereket, központokat, intézményeket. VG
