Tovább nőhet az idén a termelékenység
A GDP tavaly 4,8 százalékkal nőtt, míg a foglalkoztatottság mindössze 1,1 százalékkal lett magasabb, így a termelékenység 3,7 százalékkal emelkedhetett – mondta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arról beszélt lapunknak, hogy ennél összetettebb a termelékenység mérése, egész egyszerűen azért, mert a fogalom elsősorban vállalati szinten értelmezhető, makrogazdasági kifejezésére nem állnak rendelkezésre megfelelő mérési eszközök.
A valós termelékenység az egyes cégek teljesítményén múlik, ennek tényleges mértékét csak becsülni lehet nemzetgazdasági szinten. Török Zoltán hozzáfűzte:
ha egyéb makrogazdasági mutatókból szűrjük le a termelékenység alakulását, akkor nem tűnik jónak a helyzet, a bérköltségek ugyanis sokkal gyorsabban nőnek, mint a GDP, és ezt a járulékcsökkentések csak részben kompenzálják.
Az iparban dolgozók száma és a szektor termelése hasonló mértékben nőtt tavaly, ezért a termelékenység mindössze 0,1 százalékkal emelkedett ebben a szektorban – fejtette ki Suppan Gergely.
Az építőiparban viszont érdemben nőhetett a termelékenység, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 6 százalékkal bővült a dolgozók száma, míg az ágazat teljesítménye 22,3 százalékkal emelkedett – itt a volumenindex miatt nem vonható ki egymásból a két szám, ám a növekedés így is számottevő. A piaci szolgáltatások termelékenysége nagyot léphetett előre a múlt évben, a szektor ugyanis úgy volt a magyar gazdaság húzóereje, hogy a dolgozók száma csökkent.
A Takarékbank vezető elemzője 4,2 százalékos GDP-növekedésre és a foglalkoztatottak számának 1 százalékos emelkedésére számít, ami a termelékenység 3 százalék feletti bővülését jelentené. Versenyképességi vizsgálatában a Magyar Nemzeti Bank arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatottság már nehezen növelhető, a magyar gazdaság a teljes foglalkoztatottság közelében lehet. A dolgozói létszám emelésén alapuló, extenzív növekedési modellről a technológiai fejlődésen, a hozzáadott érték növelésén alapuló fejlődési modellre kellene átállni ahhoz, hogy az elmúlt években tapasztalható GDP-dinamika tartósan fennmaradhasson.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
