A foglalkoztatás a középkorúak esetében már megközelíti az uniós átlagot, ezért a többletmunkaerőt már csak a fiatalabb és az idősebb korosztályokból lehet bevonni a munkaerőpiacra. Ebből a megfontolásból növelnék a diákmunkát, ennek érdekében pedig a tanulmányaikat folytató fiatalok magánszemélyként vállalt munka után is megkapnák a teljes társadalombiztosítási járulékkedvezményt, hasonlóan ahhoz, ahogy a diákszövetkezeti munka teljes járulék- és szociális hozzájárulási adókedvezményt élvez.
Az NVT a fiatal, kisgyermekes nők aktivitását is növelni szeretné, ennek érdekében két lépést javasol a pénzügyminisztériumi tanulmány. Egyfelől a nyolc általános elvégzéséhez és az érettségi megszerzéséhez, másfelől szakképzés igénybevételéhez segítenék ösztöndíjjal a fiatal anyákat. A kismamák az ösztöndíjon túl a gyermekmegőrzésben is kapnának segítséget – ennek jegyében bővítenék a bölcsődei férőhelyeket.
A munkaerő-tartalék egyik legnagyobb bázisa a több mint százezer közfoglalkoztatott, ám mind a mai napig nem készült egységes adatbázis ezekről az emberekről.
Ezért a PM tervei szerint a foglalkoztatási hivatalnak fel kell mérnie a dolgozni kívánó közfoglalkoztatottak kompetenciáit, és a munkaadók igényeinek megfelelően kell meghatároznia a szükséges képzéseket, kiválasztania a kiközvetített munkaerőt, vagyis a jelenlegihez képest fejlesztenie kell a munkaügyi hivatalok ügyfél-orientáltságát.
Az országban két területen – Szabolcsban és a Dél-Dunántúlon – magas még a Míg az előbbi már rendelkezik komoly infrastruktúrával, a dél-dunántúli régiónak nincs érdemi autópálya-kapcsolata. A PM szerint az M9-es autópálya megépítése a Kőszeg–Pécs–Szekszárd nyomvonalon 22-44 ezer fővel növelné a régió foglalkoztatottságát, ahogy ez történt az M1-es és az M3-as autópálya mentén.
De igazán unortodox lépések is előkerültek a jegybanki javaslatok közül.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
